Stoltenberg: a NATO nem része a konfliktusnak, de addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges

A NATO nem része a konfliktusnak, de mindaddig támogatni fogja Ukrajnát, ameddig szükséges, hogy ellen tudjon állni Oroszország brutális támadásának – mutatott rá Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri értekezletének első napját záró sajtóértekezletén kedden Bukarestben.

Elmondta: a NATO-tagállamok az eddigi védelmi felszerelések mellett üzemanyagot, áramfejlesztőket és meleg ruhát is küldenek Ukrajnának, hogy segítsék átvészelni a telet az energetikai hálózatok megsemmisítésére, a civil lakosság elűzésére irányuló orosz támadások közepette. Egy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által a két hete lezajlott G-20 csúcstalálkozón ismertetett tízpontos békejavaslattal kapcsolatos – újságírói kérdésre reagálva a NATO főtitkára megjegyezte: a háborúk többsége a tárgyalóasztalnál ér véget, valószínűleg ez sem lesz kivétel, de a béketárgyalások mindig szoros összefüggésben állnak azzal, ami a fronton történik.

hirdetés

„Paradoxnak tűnhet, de a legjobb módja a tartós békének az, ha katonailag támogatjuk Ukrajnát és megértetjük Putyinnal, hogy nem fogja elérni céljait a harctéren, hanem le kell ülnie tárgyalni” – érvelt Stoltenberg. Szerinte tartós békét csak igazságos alapon lehet teremteni, az a béke nem lehet tartós, amelyben az önkény és elnyomás győzedelmeskedik a demokrácia és szabadság felett.  Mindenki békét akar, de ezt csak úgy lehet elérni, ha megakadályozzuk az agresszor győzelmét – szögezte le a NATO főtitkára.

Egy másik kérdésre, amely azt firtatta, miért nem küld a NATO Patriot rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának, Stoltenberg kitérő választ adott. Szerinte erről vita van a szövetségben, ugyanakkor azt hangsúlyozta: nem elég, ha a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, arról is meg kell győződnie, hogy ezeket a rendszereket használni is tudják, vagyis karbantartásukról, cserealkatrészekről és lőszerről, rakétáról is gondoskodni kell.

A bukaresti tanácskozás egyik informális találkozójára meghívott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta: korábban három dolgot kért a NATO-tól: „fegyvereket, fegyvereket és fegyvereket”, most pedig azzal a kéréssel érkezett, hogy „gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban”. Kuleba a Patriot rakétaelhárító rendszerek iránti ukrán igényt külön is kiemelte: erre reagáltatták a NATO főtitkárát.

MTI