Az Európai Unió pénteken, a Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozó során további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd – tájékoztatott Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön.
hirdetés
Johannes Hahn, az EU-Ukrajna csúcstalálkozóról folytatott EP-vitán jelezte: a kijevi értekezleten a reformok mellett egyéb prioritásokról és a más szükséges intézkedések bevezetéséről is szó lesz annak érdekében, hogy Kijev mihamarabb közelíthesse jogrendjét az uniós szabályokhoz. Az uniós és a kijevi vezetők meg fogják vitatni a hosszú távú együttműködés részleteit, köztük az uniós programokban való részvétel jövőjét, mely segíteni fogja az ukrán gazdaság talpra állását – mondta az uniós biztos. Az Európai Unió üzenete világos: továbbra is támogatja Ukrajnát mindaddig, amíg arra szükség van – szögezte le.
hirdetés
Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy az EU folytassa Ukrajna pénzügyi, katonai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius támogatását, amivel a közösség megpróbálja ellensúlyozni az orosz agressziót. Kiemelte: Ukrajna jövője Európában van, erről júniusban döntés is született, amikor az EU megadta az országnak az uniós tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság a teljes folyamat ideje alatt támogatni fogja Kijevet a szükséges reformok megvalósításában – mondta. Az uniós biztos végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában elkövetett orosz atrocitások nem maradhatnak büntetlenül. Minden esetet ki kell vizsgálni, a felelősöket el kell számoltatni – tette hozzá Johannes Hahn.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a megtámadott oldalán áll. Magyarország kiáll Ukrajna függetlensége és a területi egysége mellett, és támogatja Ukrajna európai uniós tagságát is – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a háború kezdete óta Magyarország erején felül támogatja Ukrajnát. A magyar humanitárius segélyprogram keretében ez idáig több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország.
Emlékeztetett: az Oroszország elleni első szankciós csomag bevezetésekor az EU azt mondta, a megszorító intézkedések hatására Moszkva kénytelen lesz befejezni a háborút. A háború azonban nem ért véget, sőt, „még brutálisabb, mint valaha”. A szankciókkal elérni kívánt cél tehát nem teljesült – hangsúlyozta. Az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta infláció alakult ki, és energiahiány fenyeget, a szankciók tönkreteszik Európát – mondta Deutsch Tamás. „Békére van szükség és tűzszünetre. Egész Európa szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és megpróbálnánk béketárgyalással jutni valamire. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – fogalmazott a fideszes politikus.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Európa jól tette, amikor meghallotta Ukrajna lakosságának azon vágyát, hogy Moszkva zsarnoksága helyett a nyugati demokráciák közösségéhez kíván csatlakozni, és tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a teljes jogú uniós tagságnak feltételei vannak, fenntartható békét és stabilitást kell elérni az integráció előtt.
Közölte, hogy a békének és stabilitásnak Ukrajnában két előfeltétele van: egyrészt Ukrajna területi egységének teljes helyreállítása, ezért az EU-nak minden erejével segítenie kell Kijevet, hogy megnyerje a háborút. Emellett Ukrajnának meg kell szólítania a területén élő etnikai kisebbségeket és szavatolnia kell jogaikat ukrán állampolgárként és etnikai kisebbségként egyaránt. Az EU-nak támogatnia kell ezt a törekvést – tette hozzá Gyöngyösi Márton.
MTI
