A Kína által javasolt béketerv alapját képezheti az ukrajnai helyzet megoldásának – jelentette ki Vlagyimir Putyin, miután kedden a Kremlben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt.
hirdetés
„Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van Oroszország megközelítésével, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev készen áll majd erre” -mondta az orosz vezető. „Azonban egyelőre nem tapasztaltunk ilyen készséget részükről” – tette hozzá.
hirdetés
Hszi azt hangoztatta, hogy hazája objektív és elfogulatlan álláspontot képvisel az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és aktívan közreműködik a megbékélést és a rendezési tárgyalások újrafelvételét célzó erőfeszítésekben. Mint mondta, Kína az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei szerint jár el, a béke és a párbeszéd híve, és szilárdan a történelem helyes oldalán áll. Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be. Az orosz elnök arra a hírre reagált, amely szerint Nagy-Britannia szegényített uránt tartalmazó lőszert tervez szállítani Ukrajnának.
hirdetés
„Ma vált ismertté, hogy az Egyesült Királyság a védelmi miniszterhelyettesének szájával nemcsak harckocsik szállítását jelentette be Ukrajnának, hanem szegényített urániumot tartalmazó lövedékekét is. Úgy tűnik, hogy a Nyugat valóban úgy döntött, hogy nem szavakban, hanem tettekben harcol Oroszországgal az utolsó ukránig” – mondta Putyin. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a közléssel kapcsolatban a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy London világszerte aláássa a stratégiai stabilitást. „Mindjárt megnézzük, hogy mit szándékoznak átadni nekik (a britek az ukránoknak)” – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter újságíróknak, hozzátéve, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia.
Putyin egyébként eredményesnek és építő jellegűnek nevezte a csúcstalálkozót, és úgy értékelte, hogy a kapcsolatok a valaha volt legmagasabb szintet érték el. Mint mondta, a legtöbb nemzetközi kérdésben az orosz és a kínai álláspont közel áll egymáshoz vagy egybeesik. Bejelentette, hogy a Mongólián átvezető, tervezett Szibéria Ereje-2 gázvezetékkel kapcsolatban minden megállapodás megszületett, hogy bővülni fognak a Kínába irányuló orosz LNG-szállítások, és hogy Moszkva kész növelni az olajszállításokat is. Mint mondta, orosz vállalatok képesek kielégíteni Kína növekvő energiaigényét. Közölte, hogy Moszkva támogatja a jüan használatát az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal való kereskedelemben. Putyin szerint a kétoldalú kereskedelem 2022-ben – 185 milliárd dollárral – történelmi rekordot ért el. Előrejelezte a Kínába irányuló orosz hús- és gabonaexport jelentős növekedését.
Az orosz elnök elmondta, hogy Kína Oroszország vezető partnerévé vált a Távol-Kelet gazdasági fejlődésében és hogy a két ország kész közös munkaszervezetet létrehozni az északi hajózási útvonal fejlesztésére. Közölte, hogy Moszkva támogatja egy, a Sanghaji Együttműködési Szervezeten belül létrehozandó sportszervezet létrehozására irányuló munkát.
Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Peking világelsővé válhat az informatika, a hálózatbiztonság és a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Kifejezte Moszkva készségét a kínai vállalkozások támogatására az Oroszországból kivonult vállalkozások helyettesítésében. Hszi a tárgyalásokat őszintének és barátságosnak, a kétoldalú kapcsolatokat pedig létfontosságúak minősítette a korszerű világrend szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a fellendült kétoldalú kereskedelem lendületet ad a társadalmi-gazdasági fejlődésnek.
Kína elnöke kiemelten szólt arról, hogy Kína és Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként síkraszáll a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak fenntartása mellett és konstruktív erőt fog kifejteni a többpólusú világ érdekében. Hszi Csin-ping szerint a két ország átfogó tervezést vezet be a kereskedelemben, beleértve az informatikai és nyersanyagkereskedelmet is.
A csúcson elfogadott egyik közös nyilatkozatban a felek elfogadhatatlannak nevezték azokat a kísérleteket, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit „szabályokon alapuló rend” gyakorlatával próbálják felváltani. A felek elítélték az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt. A dokumentumban Moszkva üdvözölte Pekingnek az ukrajnai válság politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezésében játszott pozitív szerepét, és megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elve mellett.
Egy másik nyilatkozatban elfogadták a 2030-ig tartó gazdasági együttműködés alapelveit. Ezek magukban foglalják a kereskedelmi forgalom növelését és szerkezetének optimalizálását, az e-kereskedelem és az innovatív eszközök fejlesztését, a beruházások támogatását, az összekapcsolt logisztikai rendszer kialakítását, valamint az együttműködés erősítését egyebek között a pénzügyek, az energetika, a nyersanyag-ellátás, a technológia és az innováció, valamint mezőgazdaság területén.
MTI
