A NATO-nak a júliusban esedékes csúcstalálkozóján meg kell határoznia Ukrajna csatlakozásának előrelátható kilátásait, mert „Kijevnek szüksége van a szövetségre, a szövetségnek pedig Kijevre” – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratnak adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett.
Sürgette a szövetséget, hogy hozzon olyan politikai döntést, amely vagy közvetlenül a vilniusi csúcson határozza meg Ukrajna belépésének menetrendjét, vagy kötelezi annak benyújtását az év végéig. Az ukrán tárcavezető rámutatott arra, hogy Finnország NATO-csatlakozása „eltolódást jelent az európai biztonság tektonikus lemezeiben”, és ez az elmozdulás szerinte nem fejeződik be addig, amíg Ukrajna nem csatlakozik a szövetséghez. Hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű támadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök „elkezdte lerombolni a második világháború utáni európai biztonsági rendet, így a tét nemcsak Ukrajna számára rendkívül nagy, hanem a háború kimenetelétől függ Európa jövőbeli békéje és stabilitása is.
hirdetés
„Ehhez fel kell ismerni az elkerülhetetlent: Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, ez előbb-utóbb megtörténik. Itt az ideje, hogy a szövetség felhagyjon a kifogások keresésével, és elindítson egy olyan folyamatot, amely Ukrajna belépésében csúcsosodik ki. Ez bizonyítja majd Putyinnak, hogy kudarcot vallott, és arra kényszeríti, hogy mérsékelje ambícióit” – érvelt a miniszter.
Kiemelte, hogy az Oroszország ellen védekező Ukrajna már bebizonyította, hogy készen áll a NATO-csatlakozásra, és értékes tagja lesz a szövetségnek. Sürgette a szövetség tagjait, hogy távolodjanak el az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos bizonytalanságtól. „Most világos, írásos kötelezettségvállalásra van szükségünk a szövetségesek részéről, amely kijelöli Ukrajna NATO-csatlakozásának útját” – hangsúlyozta Kuleba.
A tárcavezető elutasította azt a legáltalánosabb érvet Ukrajna szövetségbe való felvétele ellen, amely szerint az ország semleges státusának megváltoztatása „provokálhatja Moszkvát”. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, és hibrid agressziót indított a Donyec-medencében, Ukrajna szövetségen kívüli állam volt, amikor pedig Putyin teljes körű invázióba kezdett, a NATO még mindig nem nyújtott kilátásokat Ukrajnának a belépésre. Arra is rámutatott, hogy a NATO-tagországokban végzett felmérések szerint a válaszadók 65-80 százaléka az Ukrajna elleni orosz agressziót Európa egésze elleni támadásként érzékeli.
Kuleba megjegyezte, egyáltalán nem kérdőjelezi meg Ukrajna jelenlegi támogatását, de aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy mi a NATO hosszabb távú stratégiája, és nem lesz-e megint „túl óvatos”. Kiemelte azt is, hogy Ukrajnára nem „problémaként” kell tekinteni, hanem olyan országra, amelynek csatlakozása előnyös a szövetségnek, mert olyan háborús tapasztalatokra tett szert, amelyek értékesek más európai országok hadseregei számára.
MTI
