A Körös-Maros Nemzeti Park egyes pusztaterületein már Zsuzsanna-nap előtt megszólaltak a mezei pacsirták. Igaz, még nem a szépséges nászéneküket hallatták, csupán néhány rövid strófával hívták fel magukra a figyelmet.

A mezei pacsirták általában a Földközi-tenger mellékén töltik a telet, de az enyhébb teleken egy részük nem vonul délebbre. Így történhetett, hogy a Cserebökényi pusztákon már december végén, január elején is hallhattuk éneküket. A melegebb napokon azóta is időnként megszólalnak, egy-egy rövid strófa erejéig.

A Kígyósi-pusztán február 10. környékén hallottuk az első pacsirtaszót, s az esőmentes, napsütéses napokon azóta is rendszeresen megszólalnak a reggeli órákban. Februárban azonban még nem a látványos nászrepüléssel egybekötött, hosszan tartó éneklésről van szó, csupán a vonuló példányok egy-egy rövid strófája csendül fel. A költési időszakban, március második felében a puszták felett gyakran hallhatjuk a pacsirták nászénekét. A hímek ilyenkor akár 30 méter magasra is felrepülnek és revírjük felett körözve sokáig dalolnak. Ilyenkor már nemcsak reggel, hanem napközben is énekelnek.

A Kis-Sárréten már február 9-én felcsendült az első pacsirtaszó, s azóta is rendszeresen hallunk éneklő példányokat. Természetesen itt sem hosszú dalolásról van szó, csupán néhány strófáról

– írja honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park, hozzáteszik, hogy Kardoskút térségében a Fecskési-gyepen február közepén szólalt meg az első mezei pacsirta, míg a Csanádi pusztákon csak február 20-án reggel hallottuk az első éneklő madarat. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon egyelőre még nem figyeltünk fel pacsirtaszóra.

A néphit szerint, ha Zsuzsanna napján (február 19-én) megszólal a mezei pacsirta, akkor már közeleg a tavasz.