Megyeri-Horváth Gábor Békéscsaba festője, aki a műalkotás folyamatában éli meg a művészet emberformáló erejét

Megyeri-Horváth Gábor Barcsay-díjas festőművész a műtermében, fotó Bere Mátyás Megyeri-Horváth Gábor / Fotó: Bere Mátyás

Megyeri-Horváth Gábor most készülő Békéscsaba sorozata a fény-árnyék ellentét dramatizálása helyett a harmónia aranymetszésébe helyezi Békéscsabát. A város ikonikus épületei lágy fények ölelésébe burkolóznak.

Hogy mi a művészi siker receptje, az minden bizonnyal megfejthetetlen. De talán leginkább az, hogy a néző, illetve a művet befogadó azonosulni tudjon a művészeti alkotással. „Nahát, valami ilyesmit én is éreztem, de sosem hittem volna, hogy így is meg lehet fogalmazni…” Az, hogy a képzőművész ecsettel és ceruzával, vagy a színész, író, költő a szavak erejével juttat el minket a felismeréshez és kedvező esetben a katarzis élményéhez, a végeredmény szempontjából mindegy. A lényeg nem az eszköz, hanem az odavezető út, mind a művet alkotó, mind pedig a művet befogadó számára.

hirdetés

A művésznek – ahogy arra Gaál József Munkácsy-díjas festőművész is utalt – nem feladata a problémák megoldása. Viszont felhívja a figyelmet az aktuális társadalmi problémákra és jelenségekre, illetve a lehetséges jövőképek felvázolására is képes a művészet eszközeivel.

Megyeri-Horváth Gábor Békéscsaba című festménye / Fotó: Megyeri-Horváth Gábor

A művészek a társadalom látnokai, a valóságfeletti, metafizikai világ tolmácsai, kiknek gondolataiból sokszorosan építkezhet a társadalom. Az egyik legnagyobb brit tájképfestő, William Turner a XIX. században négy órára a hajóárbochoz köttette magát, hogy átélje az elemek tombolását. A majdnem végzetes élmény alapján aztán 1842-ben megfestette a Hóvihar (Snow Storm) című festményét, ami ma is lenyűgözi az embereket. Persze az átütő erejű műalkotás készítéséhez nem szükséges effajta veszélyeket vállalni, elég a tehetség is, melyben Turner bővelkedett.

Megyeri-Horváth Gábor Barcsay-díjas festőművész sem kíméli magát, ha a múzsa kereséséről van szó. Ennek eredményeképp már most is gazdag életművel rendelkezik. Az anyag egy szeletét mutatta be a Munkácsy Mihály Múzeum a 2023-ban megvalósított eddigi legnagyobb visszatekintő, retrospektív Megyeri-Horváth kiállításon, mely Az örökség címet viselte. A tárlatott és Megyeri-Horváth Gábor művészetét méltatta Gaál József Munkácsy-díjas festőművész is, aki a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense.

Megyeri-Horváth Gábor és Gaál József az Örökség című kiállításon / Fotó: Körös Hírcentrum

Gaál mester egykor szeretett volna a fiatal művész oktatója lenni. Ez bár nem valósult meg, de barátságuk így is negyedszázados múltra tekint vissza. Erről, művészettörténeti érdekességekről, képzőművészeti kulisszatitkokról, művészi megelégedettségről, vagy inkább a megelégedettség művészetéről is hallhatnak a most közzétett interjúválogatásban. A beszélgetések egy részét 2023 szeptemberében rögzítettük a Munkácsy Mihály Múzeum blue chip programsorozatának Az örökség nyomában címet viselő rendezvényén, ahol az Emléktöredékek című film és egy élőfestészeti bemutató segítségével a látogatók bepillantást nyerhettek a művész műtermébe.

2024 januárjában is beszélgettünk a Barcsay-díjas festőművésszel, aki bepillantást engedett készülő Békéscsaba sorozatába, illetve azt is elárulta, hogy korábban egy párizsi diplomata is vásárolt tőle Békéscsabát ábrázoló festményt. A jó hangulatú beszélgetésben megannyi érdekesség hangzik el művészetről, oktatásról, világlátásról, illetve megtudhatjuk, milyen tervek foglalkoztatják a művészt.

Beszélgetésünk itt hallgatható meg:

 

Elérhető Spotifyon is:

hirdetés