Egy korábbi képet lecserélve, új festménnyel gazdagodott a békéscsabai Városháza díszterme. Sztraka Ernő, a város egykori mérnöke elmondhatatlanul sok területen befolyásolta Békéscsaba arculati fejlődését, most pedig egy újabb formában emlékeztek meg róla.

A békéscsabai Városházát 1873. szeptember 15-én adtak át, ennek 150 éves évfordulóját meg is ünnepelték tavaly szeptemberben. A programsorozat egyik elemeként több csoportot végigvezettek a nyilvános, illetve egyébként nem látogatható helységeken: a padláson, a pincén, és több különböző eldugott helyen is. A bejárás egyik csúcspontja természetesen a díszterem volt, ahol rendkívül nagy sikert arattak a különböző festmények körben a falakon. A képek helyéül szolgáló boltíveket gyakorlatilag már a városháza megépítésekor kialakították, de a festményeket abban az időben még nem helyezték el. 1984-85-ig kellett várni erre, amikor is ezeket a képeket Tóth Ernő elkészítette, összesen tizenhatot. Ebből az egyik egy ma már aligha időszerű festmény volt, egy munkásmozgalmi mártír ábrázolása. Ezt cserélték le idén Sztraka Ernő képmására.

hirdetés

Dr. Bacsa Vendel jegyző mutatta be a falakon látható festményeket. Az egyik falon allegorikus figurák jelennek meg: az első a munka, a második a szépség, majd ezt követi a szabadság, a szeretet, illetve a harmónia. Ezek azok a fogalmak, amelyek az emberi léthez elengedhetetlenek. A következő falon a festőművész Békéscsaba jelentős történelmi pillanatait örökítette meg. Az első táblakép egy mocsaras vidéket ábrázol, ez a város első írásos említésére utal. Egy másik festmény utal a szlovákok betelepítésére, mellette pedig a betakarítás pillanata látható. A következő képen az a momentum, amikor 1858-ban befutott Békéscsabára az első gőzmozdony vontatta szerelvény. Ezt követően látszik, ahogy megalapítják a Jókai Színházat mint a vidék első kőszínházát. Ez volt Békéscsaba polgárosodásának egyik lépcsőfoka.

A következő falon pedig a vármegyeszékhely jelentős alakjai láthatók. Mint például Haan Lajos, Munkácsy Mihály, Mokry Sámuel, Stark Adolf és Áchim L. András. Ebben az illusztris társaságban kapott helyet Sztraka Ernő. Felkeresték azt a festőművészt, aki a korábbi alkotásokat is készítette, hogy fesse meg a díszterem új képét. Több egyeztetés után jutottak arra, hogy egy olyan személy kerüljön a díszterem falára, aki komoly nyomot hagyott Békéscsabán. Így esett a választás Sztraka Ernőre, aki 1861-től dolgozott a városnál. Számtalan épület (a városháza, az evangélikus gimnázium, a jaminai evangélikus templom), városszabályozási, városrendezési feladat fűződik a nevéhez. De ő szüntette meg a szűk sikátorokat is, illetve a járdaépítés és a közvilágítás kiépítése ugyancsak hozzá köthető. Sztraka Ernő Békéscsaba díszpolgára, így méltó helye van a többi alak között. Emléktáblája megtalálható már a Városházán, valamint a Kórház utcai híd is az ő nevét viseli.