A hűvösebb idő beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő kisemlősök közül több faj is téli álomba szenderült. A denevérek és a mogyorós pelék a hideg és a táplálékhiány miatt alszanak el.

Hazánkban 28 denevérfaj él, közülük mindegyik védett, illetve fokozottan védett státuszt élvez. Ezek az apró, ragadozó emlősök repülő rovarokkal táplálkoznak, s mivel télen ilyenekből alig van, így inkább átalusszák ezt az időszakot. Amikor az ősz beköszöntével elkezd hűlni az idő, akkor nagyon sok táplálékot fogyasztanak és jelentős mennyiségű zsírt halmoznak fel. Ebben az úgynevezett barnazsírban egy speciális hormon képződik, amely lehetővé teszi a téli álmot alvó kisemlősök anyagcseréjének lelassulását. Tavasszal pedig a folyamat fordítva megy végbe: addigra a hormonok elfogynak, ez felébreszti az állatokat. A denevérek általában faodvakban, barlangokban, repedésekben bújnak el télen, ahol zavartalanul tudják átvészelni ezt a pár hónapot. Fontos szempont a búvóhely kiválasztásánál, hogy ne fagyjanak meg, de ne legyen túl meleg sem. Ha ugyanis túl meleg van, akkor túl gyorsan élik fel a zsírtartalékukat. Számukra az 5-8 Celsius-fokos külső hőmérséklet az ideális, ennyire hűl le a testük is.

hirdetés

A mogyorós pelék szintén álomba szenderültek már. Ezek a kisemlősök szinte kizárólag növényi eredetű táplálékot (bogyókat, gyümölcsöket, rügyeket, magvakat) fogyasztanak. Augusztus végén elkezdenek sokat enni, hogy jól meghízzanak télire. A téli álom során 8-10 percenként vesznek egy kis levegőt. A szívműködésük lelassul, percenként 6-13-szor ver egyet. Miután átvészelték a telet, nagyon éhesen kelnek fel tavasszal, így ebben az időszakban kivételesen nemcsak növényeket, hanem kis rovarokat is fogyasztanak, hogy pótolják a fehérjét a szervezetükben.

Talán sokak számára újdonság, hogy a vakondok nem alszanak téli álmot. Ők más módszerrel vészelik át a telet: lelassítják az anyagcseréjüket és viszonylag lassabban is mozognak, mint a melegebb időszakokban. Télire jelentős mennyiségű táplálékot halmoznak fel. Amikor érzik, hogy hűlni kezd a levegő, intenzív vadászatba kezdenek. Zsákmányaikat (apróbb talajlakó rovarokat, gilisztákat) a saját, földalatti járatrendszerükben kialakított éléskamrában helyezik el. Nem ölik meg áldozataikat, hanem csak egy nagy harapással lebénítják azokat, mert így nem romlanak meg olyan hamar – tájékoztatott a Körös-Maros Nemzeti Park.