A Magyar Természettudományi Múzeum nagy sikerű vándorkiállítása, az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig érkezett a közelmúltban a Munkácsy Mihály Múzeumba.

Csontokon, koponyákon és arcrekonstrukciókon keresztül nyerhetünk betekintést egy másik irányból a történelem egy-egy szeletébe az új időszaki kiállítás segítségével. Egyes koponyák ráadásul olyan sérüléseket mutatnak, amelyek több évszázaddal ezelőtti orvosi gyakorlatokat fednek fel – árulta el dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Múzeum igazgatója. Az igazgató nagyon izgalmasnak tartotta ezt az anyagot, így mindenképpen szerette volna Csabára hozni.

A tudósok számára is komoly fejtörést okoz a honfoglalás előtti korai magyar történelem, a magyarság őstörténetének felfejtése. A kérdéssel több tudományterület foglalkozik. Az egykor élt emberek ásatásokon előkerült csontjainak vizsgálataival az antropológia és a történeti genetika foglalkozik. Utóbbi gyors fejlődésének és a szaporodó régészeti feltárásoknak köszönhetően egyre tisztábban látjuk a történelmünket.

A történeti embertani és archeogenetikai ismereteket bemutató, Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című tárlat több kultúrát és korszakot foglal magában. Ezek között az összekötő kapcsot a Kárpát-medence jelenti, ahol három keletről érkezett nép (a hunok, az avarok és a magyarok) nemcsak megtelepedett, de jelentősen befolyásolta a középkori Európa történetét. A hunok, avarok, honfoglaló magyarok és besenyők embertani és archeogenetikai eredményeit egy-egy, konkrét régészeti ásatásról származó embertani leleten keresztül külön egységekben mutatják be. A koponyák többségéhez arcrekonstrukció is társul. Az újraalkotott arcok között megtalálható két, Árpád házi dinasztiából származó leszármazott, III. Béla király (1172–1196) és Béla macsói herceg arcmása is. A tragikus kegyetlenséggel lekaszabolt Béla herceg (†1272) arcrekonstrukciója újdonságnak számít – olvasható a múzeum közleményében.

Bernert Zsolt, a Természettudományi Múzeum főigazgatója kifejtette, a legtöbben úgy tanultuk, hogy a magyarok a honfoglalás során érkeztek a Kárpát-medencébe, illetve hogy a hunok és a magyarok között van valamilyen kapcsolat. De kérdés, hogy ez a kapcsolat milyen mélységű – csak hagyomány, vagy pedig van tudományos alapja. Indultak olyan kutatások, amelyek ezt igyekeznek feltárni. Az aktuális eredmények alapján van biológiai bizonyítéka ennek a feltételezésnek. Azt még nem tudni, pontosan mekkora arányban érkeztek a különböző népek, de a genetikai vizsgálatok egyre érdekesebb eredményeket hoznak.

A tárlat 2024. december 1-ig lesz látogatható. A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat keretében jött létre.