A roma holokauszt áldozataira emlékeztek a közelmúltban Békésen. A délutáni program egy emlékünnepséggel kezdődött, majd a résztvevők koszorút helyeztek el az I. és II. Világháborús Emlékműnél.

A cigány holokausztra sokáig nem esett kellő figyelem. A zsidó holokauszt árnyékában, valamint a roma közösségek marginalizáltsága miatt a témát sokáig kerülték. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának döntése alapján augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Ezen a napon, 1944-ben számolták fel az auschwitzi cigánytábort, ahol több mint 3000 embert gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt.

Elsőként Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió misszióvezető szólt a megjelentekhez. Kiemelte, úgy látja, hogy a cigányság nem a társadalom, a magyarság problémája, hanem a lehetősége. Majd emlékeztetett, hogy milyen borzalmak történtek azon az augusztusi éjszakán 1944-ben. A Porajmos során több ezer férfi, nő és gyermek vesztette életét. Hisznek abban, hogy Isten a cigányoknak egy különleges áldást készített, amellyel ők utolsókból az elsők lehetnek.

Kálmán Tibor, Békés polgármestere kifejtette, szerencsére a borzalmak után a hamuból mindig valami szép fejlődik ki. A városban is jelenleg egy nagyon élő közösség dolgozik, a cigánymisszió, a nemzetiségi önkormányzat, a szociális szervezetek mind tesznek ezért. Ezzel pedig példát mutat a ez a békési közösség az országnak is.

A városvezetőt követően dr. Gulyás Klára, a Holokauszt Emlékközpont kutatásvezetője tartotta meg előadását, felvázolva, hogy az aktuális kutatásában azt vizsgálja, hogy a holokauszt emlékét hogyan, milyen módon őrzik és adják tovább a következő generációknak. Megosztotta, a történelem kutatóinak figyelme a tragikus eseményeket követően sokáig nem terjedtek ki a holokauszt román áldozataira. Nem voltak hivatalos források sem. A rendszerváltás után létesültek emlékművek, kezdődtek el a megemlékezések.