Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint gyakorlatilag nem változott augusztusban az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója: miután a hús, a cukor és a növényi olajok nemzetközi árának emelkedését ellensúlyozta a gabonafélék és a tejtermékek árcsökkenése.
A FAO élelmiszerár-index – amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – augusztusban átlagosan 130,1 ponton állt, ami gyakorlatilag megegyezik a júliusi 130,0 ponttal, egyúttal 6,9%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti értékét.
A növényi olajok ára 1,4%-kal nőtt júliushoz képest – ezzel több mint hároméves csúcsot elérve. A pálma-, napraforgó- és repceolaj jegyzései emelkedtek, részben amiatt, hogy Indonézia 2026-ban még magasabbra tervezi növelni a biodízel-keverési arányt. A szójaolaj ára ezzel szemben csökkent a globálisan bőséges szójabab-kínálatnak köszönhetően.
A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 0,8%-kal esett vissza a múlt hónaphoz képest. A búza nemzetközi jegyzése csökkent, mivel az Európai Unióban (EU) és az Oroszországban is nagyobb termés várható, ezzel szemben a kukorica ára nőtt, részben az Amerikai Egyesült Államokban megnövekedett takarmány- és etanolcélú keresletnek köszönhetően. Az összes rizsfélére vonatkozó árindex mérséklődött, mivel az indica fajták nemzetközi ára csökkent az exportőrök közötti éles verseny következtében.
A húsárak enyhén, 0,6%-kal emelkedtek, mely új történelmi csúcsot jelent. Ez betudható a szarvasmarhahús drágulásának, az Amerikai Egyesült Államok erős belső keresletének, valamint a jelentős kínai importigénynek, amely megemelte az ausztrál és brazil exportárakat. A birkahús ára szintén növekedett, a sertéshúsé nagyjából változatlan maradt, míg a baromfihús nemzetközi jegyzése csökkent a bőséges brazil exportkínálat miatt.
A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe 1,3%-kal csökkent júliushoz képest, elsősorban a vaj-, sajt- és a teljes tejporárak esése miatt, amit a kulcsfontosságú ázsiai piacok visszafogott importkereslete okozott.
A cukorárindex minimálisan (0,2%-kal) nőtt, öt hónapnyi folyamatos csökkenés után. A növekedés mögött a brazíliai cukornádtermelés- és hozam körüli aggodalmak, valamint az erősebb globális importkereslet áll, ám az indiai és thaiföldi kedvező terméskilátások mérsékelték az áremelkedést. További részletek (angol nyelven) itt olvashatók.
Az előrejelzések szerint bőséges gabonatermés várható 2025-ben
A FAO pénteken szintén közzétette legfrissebb globális gabonatermelési előrejelzését, amely szerint 2025-ben a termelés elérheti a 2 961 millió tonnát – ez új rekordot jelentene, és 3,5%-kal haladná meg az előző évi szintet.
A FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentése szerint a felfelé ívelő előrejelzést főként a Brazíliában és az Egyesült Államokban várható növekvő kukoricatermelés indokolja. A szemestermények – ideértve a kukoricát is – globális előállítása a becslések szerint elérheti az 1 601 millió tonnát, ami 5,9%-kal magasabb, mint 2024-ben, valamint a cirok termelése is számottevően bővülhet.
A FAO globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzése azonban enyhén lefelé ível, jelenleg 804,9 millió tonnára becsülik, amely ugyan még mindig 0,8%-kal magasabb az előző évinél. Az előrejelzés szerint Kínában gyengébb hozamokra lehet számítani az időjárási viszonyok miatt, míg az EU-ban kedvezőbbek a termelési kilátások. A rizstermelés ezzel szemben világszinten várhatóan 1,0%-kal fog nőni, és elérheti az 555,5 millió tonnás rekordot.
A globális gabonakészletek a jelenlegi előrejelzések szerint 3,7%-kal fognak bővülni, és 2026 végére elérhetik a 898,7 millió tonnát.
A FAO 1,4%-os éves növekedést vár a gabonafélék világkereskedelmében, amely így 493,4 millió tonnát érhet el. További részletek (angol nyelven) itt olvashatók.
Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci elemzések mellett a jelentés felhívja a figyelmet a nitrogénalapú műtrágyák áremelkedésére, és figyelmeztet, hogy a műtrágyák számos régióban váltak kevésbé megfizethetővé a terményárakhoz képest, ami kihatással lehet a felhasználásuk mértékére.