Az október világszerte a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának szentelt hónap. Ezekben a hetekben gyakran szerveznek konferenciákat, előadásokat és online kampányokat, amelyek olyan témákat dolgoznak fel, mint az ADHD felismerése gyermek- és felnőttkorban, a megfelelő nevelési és oktatási módszerek, valamint a különböző terápiás lehetőségek. A témáról a terület egyik szakértőjét, dr. Bohács Krisztina intelligenciakutatót kérdeztük.

Az ADHD és diszlexia tudatosságának hónapja lehetőséget ad a párbeszédre, a tapasztalatcserére, és arra, hogy minél többen hiteles információkhoz jussanak a zavarokról. A mentális betegségek évszázadában élünk – kezdte a szakember. Mindkét zavarnál, betegségnél láthatóak genetikai alapok, egyre többen, felnőttek és gyermekek küzdenek ezekkel nap mint nap. Azt mutatják a statisztikák, hogy főleg a felnőttek körében mindkettő aluldiagnosztizált, a felmérések a gyermekek esetében sem feltétlenül megbízhatóak. Sokan már a középiskolában, felsőoktatásban dobálóznak az ADHD kifejezéssel, csupán csak arra használva, hogy figyelmetlenek, miközben csupán viccelni szeretnének ezzel. Pedig mindkét betegséget komolyan kell venni.

Az ADHD-val diagnosztizáltak 80-90 százaléka örökölte a betegséget, tehát genetikai eredetű. A gyermekpszichiátria álláspontja szerint 12 éves kor előtt a tüneteknek már meg kell jelenni egy biztosabb diagnózishoz. Ezek a figyelmetlenség, hipermobilitás, szétszórtság, időbeosztási és beilleszkedési nehézségek. Gyakran az érintett gyermekek érzelmeinek és a viselkedésének szabályozása hektikus, nagy amplitudójú. Nem tudják elfojtani a saját vágyaikat, közlési kényszerüket. A tünetek alapján sem egyértelmű a diagnózis, hiszen hasonlóakat okozhat egy gyermekkori trauma is. Ezért van sokszor nehéz dolga még a hozzáértő szakembereknek is.

A kütyük és az ADHD

Ma sokan gondolják azt, hogy az audiovizuális eszközök okozhatnak ADHD-t, ami igaz is, meg nem is. Ha valakiben örökletesen már jelen van, kialakult ez a betegség, az olyan függője tud lenni ezeknek az eszközöknek, mint a droghasználó a szereknek. Számukra hatalmas dopaminlöketet, jutalmat jelentenek ezek a kütyük. Viszont különösen ezeknél a gyerekeknél ezek az eszközök fokozzák a szorongást, megzavarja az alvásukat, és csökkenti a fenntartott figyelmüket. A mostani generáció figyelme csupán néhány másodpercig tart, amihez persze hozzájárult a közösségi média is. Ellenben a megosztott figyelmük nagyon jól működik, míg az analitikus képességeik a rövid idejű figyelem miatt csorbát szenvednek.

De természetesen van segítség – véli a szakember. A fiatalok, felnőttek esetében például egy 24 órás digitális detox sokat segíthet. Egy olyan nap, amikor az aktív, képernyőmentes kikapcsolódásé a főszerep: lehet az kirándulás, színház, múzeum, városnézés, bármi. Szülőként lehet a jutalmazás része az eszközhasználat, egy bizonyos teljesítmény következménye, legyen ez házimunka, tanulás.

Ma már létezik a Gibson teszt, amely a kognitív képességeket méri fel, segít elindulni a jó irányba. Illetve a kognitív rendszerek megerősítésére zajlanak tréning programok, ezek Békéscsabán, az Agytorna Centrumnál is elérhetőek. A Brainrx program sokszínű módszertana mind az ADHD, mind a diszlexia esetében jelentős mértékben segíthet. Ma a hosszú élet elérésében alig esik szó a kognitív képességek fejlesztéséről, pedig ez egy nagyon lényeges aspektus, így érdemes erre ugyancsak hangsúlyt fektetni.