Szente Évi A betoji tigris meg a többiek című mesekönyvét mutatta be gyermeknap tiszteletére a Békés Megyei Könyvtár és a Lugas Kiadó. A közönséget természetesen két osztálynyi gyerkőc alkotta, akik Évi mesemondó képességeit is próbára tehették.
Szente Évit már szinte minden kisgyermekes család ismeri Békéscsabán és környékén, hiszen Évi tündérként sokak arcára csalt már mosolyt egy-egy rendezvényen. Ezúttal azonban nem énekelve-táncolva, hanem szívmelengető, de tanulságos történeteken keresztül igyekszik megszólítani a legkisebbeket. Évi hatéves kora óta ír, viszont ezek a mesék viszonylag újak, akkor születtek, amikor a családjával egy új házba költöztek és a gyerekeinek talált ki történeteket. Ezeket idővel lejegyezte, most pedig már mindenki olvashatja őket.
hirdetés
A könyvbemutatón a megjelent gyerkőcök ugyancsak kipróbálhatták, hogyan improvizál Évi mesemondás közben. A kicsik mondták meg, pontosan milyen irányai legyenek a mesének, kik legyenek a főszereplők, miről szóljon a történet. Így került a sztoriba egy cica, az ő legjobb barátja, a plankton, és egy fogkrémes szendvics. Talán ebből is látszik, mennyire határtalan a legkisebb olvasók fantáziája.
Bár a könyv elsősorban gyermekeknek készült, 5-6 éves kortól bátran megismerhetik, egy mesekönyv mégis az egész családnak készül, hiszen eleinte a szülők, nagyszülők olvasnak fel belőle. Évi 12 történetet foglalt a kötetbe, mindegyik egy önálló sztori egy-egy állatról, éppen elég egy estére. Mindegyik ráadásul egy problémát vet fel, amelyre a főszereplő a barátokkal, a többi állattal igyekszik megoldást találni. A témák pedig jó alapot adnak egy családi beszélgetésre is.
A képek talán legalább annyira fontosak, mint a szöveg egy mesekönyvben. Ebben Kovács Niki illusztrátor volt a szerző segítségére. Felé az volt a kérés, hogy az állatok felismerhetőek legyenek, viszont a színük legyen a valóságtól teljesen elrugaszkodott, hogy ezzel is támogassák a legkisebbek fantáziáját. Így kerülhetett egy zöld tigris a borítóra, de beljebb találkozhatunk még egy bordó mókussal és lila szarvassal is.
A mesék világa után a gyermekeknek szóló, könnyen emészthető verseket tervez írni, mert úgy érzi, ezen a területen is legalább akkora a hiány, mint a mesekönyvek esetében. Gyakorló anyukaként azt tapasztalja, hogy ahogy ő fogalmazott, sok könyvtől egyszerűen kisül a szülők, nagyszülők agya. Hasonló a helyzet az ünnepségeken, versenyeken elmondott költeményekkel is.
