Az évszakok változásával az élővilág, így a madarak viselkedése is sok esetben változik. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain jól megfigyelhetők e folyamatok: a Maroson évszakról évszakra más-más madárfajokat és jeleneteket láthatunk.
Ahogy haladunk a tél felé, minden évben egyre népesebb récecsapatok gyülekeznek a folyón, mely erős sodrásának köszönhetően igen nehezen fagy be. Így általában az egész tél folyamán nyílt vízfelületet nyújt a récék számára.
A csapatba verődés sok fajnál megfigyelhető téli viselkedésforma. Az év legnehezebb, legveszélyesebb időszakában a csoportban való mozgás nagyobb biztonságot ad a potenciális zsákmányállatok számára. Ezen túl a nyílt vízen való éjszakázás megvédi a madarakat a szőrmés ragadozóktól, a rókáktól és a sakáloktól.
A rétisasok elől nem véd a nyílt víz
A Maros-ártér legnagyobb légi vadászai, a rétisasok elől azonban nem nyújt védelmet a víz:
• A hatalmas testű sasok rendszeresen járőröznek a territóriumukba eső folyószakaszon,
• Naponta többször fel- és lerepülnek, folyamatosan pásztázva a tájat és zsákmányt keresve.
A kifejezetten gyors röptű, fordulékony récék alapvetően előnyben vannak a levegőben a sasokkal szemben. Azonban a nagy tömegben nagyobb eséllyel fordulnak elő esetleg legyengült, sérült, beteg példányok, amik már könnyű prédát jelentenek.
Hogyan vadásznak a sasok?
Ezen egyedek kiválogatása okán célzottan zavarják, sokszor felriasztják a vízen állomásozó récéket. A sasok megjelenése nagy riadalmat kelt: több száz réce egyszerre, nagy robajlással száll fel a folyóról.
A ragadozók rövid távon üldözik, terelik a levegőben a récéket, figyelve, hogy van-e betegen mozgó, lemaradó példány közöttük. Nem egyszer összedolgozva, 2-3 sas is érkezik egy időben, igazán izgalmas látványt nyújtva.










