Hétről-hétre növekszik az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A legnépesebb csapatok a Biharugrai-halastavakon állomásoznak, de kisebb létszámban a Kenderesszigeti-halastavakon is megjelentek.
hirdetés
A Kis-Sárréten a fő pihenő és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai- és Begécsi- halastavak. Táplálkozni viszont nagyobb távolságokra is kijárnak. Gyakran keresnek élelmet a halastavak körül, azokon a területeken, amelyeket korábban a nemzeti park szürkemarha gulyáival legeltettünk. November 20. óta folyamatosan 35-37 ezer között alakul a térségben állomásozó vadludak létszáma. Döntő részük most is nagy lilik, de szép számmal akad nyári lúd is. A ritkább fajok közül láttunk már mintegy 25 vörösnyakú ludat, kis lilikből pedig rendszeresen felbukkan 4-5 példány. Előkerült egy további ritka vendég, egy apácalúd is.
hirdetés
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon található Kenderesszigeti-halastavakra a szokásosnál később, csak november közepén érkeztek az első, jelentősebb vadlúd-csapatok. Ez valószínűleg azért van így, mert nem találtak maguknak friss zöldtakarmányt, a szárazság miatt ugyanis későn keltek az őszi gabonafélék. A Kenderesszigeti-halastavakat nappali ivóhelyként és éjszakázóhelyként is használják a vadludak. Számuk igen tág határok között mozog: van olyan nap, amikor csak 400-500 példány tartózkodik itt, máskor 4 ezren vannak egyszerre. Döntő többségük nagy lilik, de felfedeztünk már köztük vörösnyakú ludat is. Más északi vadlúdfajokat, amilyen például a kis lilik, az apácalúd vagy az örvös lúd, egyelőre nem találtunk a csapatokban.
hirdetés
A kardoskúti Fehér-tó még mindig teljesen ki van száradva, ezért egyelőre a vadludak sem állnak meg itt. Kisebb-nagyobb csapataik folyamatosan érkeznek, s rendszerint tesznek is egy-két kört a tómeder felett, de mivel ott vizet nem látnak, így leszállás nélkül továbbmennek. November 21-én az egyik átrepülő nagy lilik csapatban egy vörösnyakú ludat is felfedeztünk. Ebben az időszakban máskor már rendszerint van víz a Fehér-tóban, de az sem példa nélküli, hogy csak decemberben, esetleg januárban alakul ki vízborítás – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.
