Élénkülő madárvonulás a Körös-Maros Nemzeti Parkban

vadlúd, vadlibák, Körös-Maros, vadludak Illusztráció: Pixabay

Az elmúlt napok télies időjárása ellenére egyre több madár tér vissza téli szállásterületeiről a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. Ráadásul a hidegebb idő miatt még az itt telelő fajok sem keltek útra, így most igen nagy madártömegek időznek a térségben.

A Kis-Sárréten a csapadékhiány miatt a vonuló vízimadarak csak a Biharugrai-halastavakon illetve a környékbeli mocsarakon és a vizes élőhely-rekonstrukciókon találnak alkalmas pihenő- és táplálkozóhelyeket. Március második feléhez képest még szokatlanul nagy számban vannak itt a különböző vadludak, elsősorban a nagy lilikek. Számuk mintegy 17 ezer példány körül mozog és a ritkább fajok közül is előkerült 15 vörösnyakú lúd és egy apácalúd.

hirdetés

A récék közül is sok még az északi vendég, elsősorban csörgő, fütyülő, kontyos récék. És vannak még kercerécék is. Az itt költő böjti récék visszatértek telelőhelyükről. A lecsapolt halastavak kitűnő táplálkozó területet nyújtanak elsősorban a különböző partimadarak számára. Nagyobb tömegben még csak a bíbicek vannak itt, melyeknek több százas csapatai is szem elé kerülnek.

Napról-napra növekszik a nagy godák, nagy pólingok, kis pólingok, havasi partfutók, gulipánok és pajzsoscankók mennyisége. A napokban megérkeztek az első piroslábú cankók is. Az itt telelő rétisasok közül a fiatalabbak még kitartanak, a napokban 15 példányt számoltak. A térségben telelő fekete sast is megfigyelhették még a héten.

A pusztai területek kevésbé mozgalmas képet mutatnak, lassan eltűnnek az utolsó telelő-vonuló kékes rétihéják és nagy őrgébicsek is. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon meglehetősen vontatottan halad a tavaszi madárvonulás. A partimadarak (elsősorban a bíbicek) például, függetlenül attól, hogy a közelmúltban már voltak jobb idők is, nem jöttek korábban a szokásosnál. A godák 100 alatti példányszámban érkeztek meg, s a cankók közül is csupán pajzsoscankókat láttak, de azokat közel ezer példányban.

Rendszeresen felbukkannak viszont az aranylilék, de ők sem több ezres létszámban, ahogyan az a csapadékosabb években lenni szokott, hanem csupán néhány tucatnyi példányból álló csapatokban. Egyelőre csak kevés böjti réce tért vissza telelőhelyéről, hetek óta itt vannak viszont a fütyülő és barátrécék. Ők, a gyakori tőkés récékkel együtt, elsősorban a Kenderesszigeti-halastavakon tartózkodnak.

A vadludak száma megnőtt, ismét 5000 példány körül járnak be a halastavakra. A nyári ludak pedig már párokba álltak és valószínűleg a költést is megkezdték. A vizes élőhelyeken rendszeresen feltűnik néhány sárszalonka. Kitartanak még a kékes rétihéják és a gatyás ölyvek, s egyre több a telelőhelyről visszaérkező, hím barna rétihéja is – számolt be a nemzeti park.