Hetedik alkalommal tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági évnyitót Budapesten. A csütörtöki találkozón részt vett Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az iparkamara gesztorságában működő Magyar-Román Tagozat elnöke, Rák János, a tagozat titkára és Szikszai Csaba, a kamara külgazdasági osztályának vezetője is.

hirdetés

A külgazdasági évnyitón minden évben előadást tart a Külgazdasági és Külügyminisztérium minisztere is, aki a főbb prioritásokat, együttműködési lehetőségeket ismertette. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország továbbra is szeretné az exportot támogatni, kiemelte a kelet-nyugati együttműködés fontosságát és azt, hogy hazánknak nem szabad újra, számunkra nem előnyös skatulyába kerülni. Hozzátette, a korábban jellemző olcsó nyersanyag és energiapiac már a múlté, de egy mindenki számára előnyös, elfogadható szintet kell kialakítani. Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy az akkumulátorok gyártásában van perspektíva és öröm, hogy Magyarország a legnagyobbak, Kína és Dél-Korea mellé csatlakozhat.

hirdetés

A konferencia panelbeszélgetésekkel folytatódott, az egyik szekcióban a Közép-Ázsia-, a Közel-Kelet és az Észak-Afrika-, magyar-kínai, a magyar-török és a magyar-orosz tagozat elnöke és tagjai vettek részt és tartottak előadást. A másik tagozatban a magyar-német, a magyar-román, a magyar-szlovák és a nyugat-balkéni tagozat elnökei vettek részt és tartottak előadást. Itt Dr. Orosz Tivadar, a magyar-román tagozat elnöke elmondta, Magyarország és Románia között régóta jó a kapcsolat, de 2022-ben rekordforgalmat bonyolított a két ország. 2020-ban 8 milliárd, 2021-ben 10 milliárd, 2022-ben pedig 12,5 milliárd volt a forgalom. Hazánk exporttöbblete évenként megközelítette a 3 milliárd eurót, 2022-ben az exportunk Romániába 7,6 milliárd euró, importunk pedig 4,9 milliárd euró volt.

hirdetés

Dr. Orosz Tivadar az előadásában kitért arra is, hogy a román lej stabil fizetőeszköz, a szomszédos országban alacsonyabb volt az infláció, mint hazánkban, a pénzügyi helyzetük a lehívható uniós forrásoknak köszönhetően stabil. Románia célja, hogy 2024-re 3 százalék alá vigyék a költségvetési hiányt és minél gyorsabban szeretnék bevezetni az eurót is.