Békéscsabára érkezett, és hamarosan a közönség is megtekintheti a Magyar Természettudományi Múzeum nagyszabású, Rejtélyek, sorsok, múmiák című vándorkiállítását, kiegészülve a sírban talált, váci Tragor Ignác Múzeumhoz tartozó leletekkel.
hirdetés
A múmiákat és a vándorkiállítást a Magyar Természettudományi Múzeum részéről Szvák Enikő, a tárlat kurátora mutatta be. Elárulta, hogy a magyar múzeum jelenleg a második legnagyobb kriptamúmia kollekcióval rendelkezik Európában. Nehezen fogadható be sokak számára az anyag, hiszen emberi testekről van szó. Éppen ezért a múmiákat az etikai szempontokat figyelembe véve letakarják majd. A kollekciót eddig kevés vidéki helyszínen mutathatták be. Ráadásul a múmiák és a talált tárgyak együtt 30 éve nem szerepeltek már közös kiállításon.
hirdetés
A különleges tárlat, kiegészülve a váci Tragor Ignác Múzeum anyagával, a világviszonylatban is egyedülálló váci leletegyüttes feltárásának történetéről, a megtalált személyek életéről és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeiről mesél a közönségnek. A múmiákat május 8-án csomagolták ki a Munkácsy Múzeumban. Váncsa Klára, az intézmény természettudományos muzeológusa kifejtette, mindenképpen a két anyagot együtt szerették volna a látogatók elé tárni, hiszen a múmiák története nehezen mesélhető el a talált tárgyi emlékek nélkül.
hirdetés
Az egész világon ritkaságszámba menő esemény volt, amikor a váci Fehérek templomának 1994-es felújítása közben a munkások megtalálták a templomtorony alatt lévő kriptát, melyről az utókor megfeledkezett. Azt vizsgálták a mesterek, hogy milyen renoválási munkálatok szükségesek, amikor az egyik fal üresen kongott. Az alaprajz mutatta meg a kriptát. A helyiség a padlótól a mennyezetig zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott, gazdagon díszített koporsókkal. A régi hit szerint minél közelebb temetkezett valaki a templom szentélyéhez, annál biztosabban juthatott a mennyországba. Ebből adódott a kripta zsúfoltsága. Mária Terézia betiltotta ezt a temetkezési módot, ezért is falazhatták be a kriptát idővel – tette hozzá a csabai muzeológus.
Amikor a szakemberek felnyitották ezeket, látták, hogy a legtöbb koporsóban nem csontok, hanem természetes úton mumifikálódott holttestek pihentek. A kriptában kialakult, barlangokéhoz hasonlatos klíma tette lehetővé, hogy a testek ilyen jó állapotban maradjanak meg. Továbbá a fenyőből készült, faforgáccsal bélelt koporsók is elősegítették a kiszáradást. A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a Váci Püspökség engedélyével a Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték. A feltárás során több mint 300 személy földi maradványait találták meg. Ezek a Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek. Nagyjából 1800 tárgy pedig a váci múzeumba.
A csabai intézménybe érkezett többek között egy korábban már felboncolt múmia. Ez akkoriban nem volt bevett gyakorlat, ahogyan a balzsamozás sem – árulta el Váncsa Klára. Valószínűleg a halál okát keresték az akkori szakemberek. A másik pedig a szívtelen apáca, ugyanis ez a szerve hiányzik. Valószínűleg nem boncolás miatt vették ki, hanem hogy hazavigyék a szülőföldjére – akkoriban ez is szokás volt. Róla az adattáraknak köszönhetően többet tudni, mint a másik múmiáról, például, hogy nem sokat élt Vácon.
A kriptát 1731-től 1841-ig használták temetkezésre a váci lakosok. A mumifikálódott elhunytak között több egyházi személy, kereskedő, lovassági ezredes, nemesi testőrségi főtiszt és számos polgári tisztségviselő is volt. Eddig 166 egyént sikerült azonosítani a koporsókra festett nevek és évszámok segítségével. A testek mellé számos tárgyat temettek, amik ugyancsak sokat hozzátesznek az adott korra vonatkozó ismeretekhez. További érdekesség, hogy a múmiák közül több TBC-fertőzött volt, viszont nem mindegyikük halt bele ebbe a betegségbe. Ez például az orvostudomány számára egy érdekes adalék, amit máig kutatnak.
A tárlatot 2023. május 12. és október 29. között a Munkácsy Mihály Múzeum két kiállítótermében, a Zsilinszky Mihály és a Kolozsváry-Tevan Teremben tekinthetik majd meg az érdeklődők.
