A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó a vonuló darvak egyik tradicionális állomáshelye. Az, hogy egy adott évben mekkora létszámban pihennek és éjszakáznak itt, függ a tó vízborítottságától és a táplálék-felhozataltól is.

Ezen az őszön az első, 28 példányból álló darucsapatot november 2-án figyelték meg Kardoskúton, de ezek a madarak még nem éjszakáztak itt, mert a Fehér-tóban még nem volt víz. Érdekes viszont, hogy november 5-én egy népesebb csapat már a mederben éjszakázott, annak ellenére, hogy az még változatlanul száraz volt.

A november eleji esőzések hatására az első, mintegy 15 %-os vízborítás november 10-én jelent meg a tavon. A további esők nyomán december elejére a vízborítás elérte a 45 %-ot. Ahogy elkezdett gyűlni a mederben a víz, úgy a területen megjelenő és a tavon éjszakázó darvak száma is folyamatosan növekedett. November 27-én több mint 8300 példány állomásozott itt, az idei legnagyobb egyedszámot, 9500-at pedig december 4-én regisztrálták. Egy hét elteltével, december 11-én számuk hétezerre csökkent. Ekkor az országban a kardoskúti Fehér-tavon, a szegedi Fehér-tavon, a Hortobágyon és a kiskunsági szikes tavakon összesen 31 ezer daru állomásozott. Ahogy Magyarországon csökkent a darvak száma, úgy kezdett el ezzel párhuzamosan növekedni az egyedszámuk a Vajdaság északi területein.

Az utóbbi években a darvak vonulási útvonalaiban és telelésük helyszíneiben is változások figyelhetők meg. A Hortobágyról továbbinduló csapatok egy része újabban nem a Dél-Alföld irányába, hanem nyugatra vonul. A Fertő-tónál pihennek meg, majd onnan Németországon és Franciaországon keresztül Spanyolországba mennek. Korábban jóval nagyobb számban teleltek az afrikai kontinensen, most viszont egyre többen megállnak Dél-Európában, a mediterráneumban, nem mennek délebbre. Telelőhelyeik határai tehát egyre északabbra tolódnak.

Hazánkba, így a kardoskúti Fehér-tóhoz is egyre később érkeznek az őszi vonuláskor és egyre többen át is telelnek itt. Előfordul, hogy a tél közepén is felduzzad a számuk a délről visszamozdulókkal, 2025 januárjában például volt néhány nap, amikor a kardoskúti Fehér-tónál több tízezer darut számoltak. Nem kizárt, hogy még ezen a télen is lesznek magas számok. Alkonyati behúzásuk megfigyelésére a Sóstói Állattartótelep melletti, szabadon látogatható kilátóból van lehetőségük a természetbarátoknak.

Az, hogy egy adott területen meddig maradnak a darvak, nem csupán az időjárással függ össze. A táplálékforrások kimerülése ugyanúgy továbbindulásra késztetheti őket, mint a tartós hóborítás vagy a kemény fagyok. A dél-alföldi régióban 2025-ben gyenge volt a kukoricatermés, ráadásul az utóbbi években a gazdák is egyre kisebb területen vetnek kukoricát. Mivel a darvak elsősorban a kukoricatarlókon táplálkoznak, így ezek hiánya hamarabb indulásra ösztönzi őket – írja honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.