A világon soha, sehol nem írtak még le, nem dokumentáltak olyan esetet, mint ami nemrég a pécsi állatkertben történt. Ervina, a zoo szalagos varánusza ugyanis feltehetően szűznemzéssel, azaz hím varánusz „segítsége” nélkül adott életet négy egészséges kis gyíknak!
Csodaszámba menő, világszinten is rendkívül fontos esemény történt a pécsi állatkertben. Ervina, az állatkert egyik szalagos varánusza fél éve egészséges tojásokat rakott, melyekből négy kis varánuszbébi kelt ki pár hete. Mindez azért szenzációs, mert a pécsi állatkertben két nőstény varánusz él. A kis gyíkok tehát feltehetően szűznemzéssel születhettek meg, ami még a vadon élő hüllők esetében is rendkívül ritka.
hirdetés
A szűznemzés egy olyan túlélési stratégia, olyan genetikai jelenség, ami biztosítja az állatok – például a hüllők, halak, kígyók – szaporodását, hím egyedekkel történő párzás nélkül. Tehát az állatok egyedfejlődése csak a nőstények petesejtjéből indul meg, a hímivarsejtek nélkül. Az csak még jelentősebbé teszi a Pécsett történteket, hogy a szalagos varánuszok esetében még soha, sehol nem dokumentáltak hasonló esetet.
A négy háromhetes jövevényt bemutató sajtótájékoztatón Siptár Dávid, az állatkert igazgatója elmondta, hogy megszületésükben óriási szerepe van a zoo világszínvonalú tudású és felkészültségű állatgondozóinak és a megújult pécsi állatkert modern eszközeinek. Sulyok Ábris, az állatkert terráriumának vezetője kiemelte, a szalagos varánuszok már a ’80-as évektől kezdve jelen vannak az állatkert gyűjteményében. Korábban is láthatóak voltak a régi, belvárosi Akvárium-Terrárium pinceépületében. Mint mondta, tudomásuk szerint az elmúlt több mint 30 év alatt ezek az állatok nem szaporodtak.
– Az, hogy ez a faj, azaz a szalagos varánuszok így, állatkerti közegben, hím egyedek nélkül, szűznemzéssel szaporodjanak, még nem dokumentált jelenség. Ezért nagyon meglepődtünk, amikor láttuk, hogy Ervina, az egyik nőstény szalagos varánuszunk egészségesnek tűnő tojásokat rakott. Ezeket keltetőbe raktuk, és belőlük végül négy egészséges kis apróság kelt ki. Ahhoz azonban, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudjuk, hogy valóban szűznemzés történt, genetikai vizsgálatokat fogunk végeztetni. Már felvettük a kapcsolatot ez ügyben egy nemzetközi szakértővel is, aki megerősítette, hogy ilyesmit még nem írtak le – mondta Sulyok Ábris.
A szalagos varánusz, más néven vízi varánusz (Varanus salvator) Dél-Kelet Ázsia lakója, megtalálható Indiában, az indonéz szigetvilágban és Ausztrália északi partjainál is. Magyar nevét a sötét alapszínű testén végigfutó, világosabb, szalagszerű mintázatról kapta. Másik, a köztudatban kevésbé használt magyar neve, a vízi varánusz az angol water monitor elnevezésből származik. Utalva ezzel az állat víz közeli életmódjára. A szalagos varánusz kiválóan úszik, előszeretettel sütkérezik víz fölé nyúló ágakon és veszély esetén gyakran menekül a vízbe. A Pécsi Állatkert terráriumában is nagy méretű medence áll az állatok rendelkezésére.
A szalagos varánusz ragadozó, élőhelyének egyik csúcsragadozója. Előszeretettel fogyasztja a dögöket, de kifosztja a madárfészkeket is, megeszi a halakat, elkapja a kisebb emlősöket és madarakat. A táplálék felkutatásában kiváló szaglása segíti. Ha teheti, fajtársainak tojásait illetve a saját fajába tartozó fiatal példányokat is elfogyasztja.
A szalagos varánusz a mai ismert gyíkok között a második legnagyobb méretű, a komodói varánusz után. Ha testhosszt nézünk, akkor egyértelműen a szalagos varánusz áll a képzeletbeli dobogó első helyére. A valaha mért legnagyobb méretű szalagos hím a maga több, mint három méteres hosszával hosszabbnak bizonyult, mint a legnagyobb ismert komodói varánusz. A szalagos varánuszoknál a teljes testhossz kb. 60 %-át a farok hossza teszi ki. Viszont ha a tömeget vesszük figyelembe, akkor a komodói rokon a csúcstartó. Egy ebbe a fajba tartozó varánusz súlya elérheti a 250-300 kg-ot, ezzel ellentétben a szalagos varánusz sokkal karcsúbb nála, ritkán nő 50 kg-osnál nagyobbra. Mindegyik varánuszfajra igaz, hogy a hímek sokkal nagyobbak és robosztusabbak a nőstényeknél.
Mészáros István, a varánuszok gondozója elmondta, hogy nagyon sok változó, sok eddig számukra is ismeretlen tényező befolyásolhatta, hogy ilyen módon sikeresen szaporodhasson az állatkert gyíkja. – Ervina, az anyavaránuszunk évente több alkalommal is rakott tojásokat, átlagosan húsz darabot. De ezek a tojások nem voltak egészségesek, torzak, összeesettek voltak. Az évek során azonban valamiért Ervina tojásai egyre szebbek, nagyobbak, egészségesebbek lettek. A nagyjából fél éve lerakott tojásait is ezért raktuk keltetőbe. Sok reményt nem fűztünk a sikerhez, de mikor a tojások nem estek össze, mikor beeresedtek, akkor már bíztunk abban, hogy tovább tudunk lépni ebben a bonyolult, nehéz, és nagyon rizikós folyamatban.
Azt ehhez tudni kell, hogy a szűznemzés során született állatok esetében nagyon nagy a halálozási arány különböző genetikai és fejlődési hibák miatt. Ahhoz, hogy elérjük, hogy a kis gyíkok egészségesen kikelhessenek, fél évig kellet folyamatosan, hiba nélkül egy megadott szinten tartani a keltetőben a páratartalmat, az oxigénszintet és a megfelelő hőmérsékletet – mondta Mészáros István. A varánuszok gondozója hozzátette, hogy miután a gyíkok elhagyták a tojást, továbbra is rendkívül nagy figyelemmel kell követni a fejlődésüket. Mint mondta, speciális nevelést és kiemelt törődést igényelnek ezek az apróságok, amit nehezít az, hogy kevés a leírt tapasztalat és tudás az ilyen körülmények között született gyíkok gondozásáról. Ahogy viszont nőnek, egyre kevesebb dolog lesz velük, hiszen a szalagos varánuszok igen gyorsan alkalmazkodó, sikeres és hatékony ragadozók – számolt be a Greenfo.
