Világszerte vészhelyzet alakult ki az klímaváltozás miatt. A kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest. Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára ezekre figyelmeztette az egybegyűlteket  hétfőn a németországi Bonnban az egyezmény 25. éves ülésének (COP 25) előkészítésére összehívott tanácskozás kezdetén.

hirdetés

Az éghajlatváltozás megfékezése a mostani és a következő nemzedékek első számú feladata. „Életünk csatája” – mondta a volt mexikói külügyminiszter a mintegy háromezer diplomata és szakember részvételvével június 27-ig tartó konferenciát megnyitó sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy már 1 Celsius-fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet. A jelenlegi vállalások mellett ez az emelkedés nem áll meg a párizsi klímavédelmi egyezményben rögzített 1,5 Celsius-fokos szintnél. Elérheti a 3 Celsius-fokot, ami végzetes következményekkel fenyegeti az emberiséget.

A tengerek vízszintjének az eddig vártnál is nagyobb mértékű emelkedése lehetséges. Még több szélsőséges időjárási jelenség, hőséghullám, aszály, vihar és árvíz várható. A földért, a vízért, az élet fenntartásához szükséges alapvető erőforrásokért folytatott pusztító, elkeseredett harc vár a bolygó népeire, ha 3 Celsius-fokos lesz a felmelegedés – mondta Patricia Espinoza.

„Legfőbb ideje, hogy mindenkinek felnyíljon a szeme” – húzta alá. Hozzátéve: „nem tudunk tovább várni. Nemcsak a kormányokra, hanem mindenkire szükség van a világ átalakításához, hogy elérjük a párizsi egyezmény 1,5 Celsius-fokos célját”. Az UNFCCC vezetője méltatta a fiatalok körében bontakozó nemzetközi klímavédelmi, környezetvédelmi mozgalmakat. Mint mondta, „ha a gyermeked odaáll eléd és azt mondja, hogy tűz ütött ki a konyhában, mindent megtennél a lángok eloltásáért”. Most pedig „a fiatalok mondják nekünk, hogy lángokban áll a bolygó, az otthonunk, és ezért cselekednünk kell a klímavédelemért”.

A bonni tanácskozás középpontjában a december 2-án a chilei fővárosban, Santiago de Chilében tartandó COP 25 áll. Ezen a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának azon részleteiről tárgyalnak majd, amelyekről nem sikerült megegyezni a lengyelországi Katowicében tavaly rendezett COP 24-en. A tanácskozáson és a klímakonferencián egyaránt az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátásához fűződő jogok nemzetközi kereskedelme lehet a legfőbb téma.

A párizsi egyezményben azt a célt tűzték ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Az egyezményt az ENSZ 193 tagállama közül 185 ratifikálta. Nem csatlakozott hozzá Oroszország. Donald Trump amerikai elnök pedig 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból – írja az MTI.