Erős keresletre számítanak a magyar almatermelők, mivel az idei termés a 600-650 ezer tonnát kitevő többéves átlagmennyiségtől várhatóan gyengébb, mintegy 450-500 ezer tonna lehet majd – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.
hirdetés
A termésmennyiségből majdnem 100-150 ezer tonna alma étkezési minőségű lesz, míg mintegy 350 ezer tonna alma a feldolgozóiparhoz kerül. A belföldi hozamok az ősz folyamán válnak véglegessé, akkor derül majd ki, hogy a tavalyinál magasabb árak mennyire kompenzálják a kiesett mennyiséget, és ez ad-e lehetőséget arra, hogy a termelők biztonságosan elkezdjék a 2020-as termelést – tették hozzá. A többéves adatokat figyelembe véve az idei mennyiség fedezi majd a belföldi étkezési célú fogyasztási igényeket, amely Magyarországon fejenként és évente 12-15 kilogramm. A mennyiségcsökkenést a szervezet a kedvezőtlen időjárással és az alternanciával magyarázta, amely azt jelenti, hogy egy-egy csúcsterméses év után – természetes élettani hatásként – „pihennek” az almafák. A júniusi jégeső és vihar a legnagyobb károkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozta, ahol a termés mintegy 60 százaléka esett ki, vagy másodosztályú minőségű vált.
hirdetés
Megjegyezték, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európában is alacsonyabb termés várható: az alma-körte világszövetség (WAPA – World Apple and Pear Association) előrejelzése szerint a kontinensen mintegy 10,5 millió tonna alma teremhet idén. A szervezet felmérése alapján Magyarországon és Lengyelországban várható a tavalyihoz képest jelentősebb kiesés. A NAK szerint az ipari alma felvásárlási ára magasabb lesz a tavalyinál, ami egyúttal normális árszintet jelent a termelők számára. Az Agrárminisztérium idén bevezette a kötelező szerződéseket az ágazatban, a NAK bízik abban, hogy ennek köszönhetően kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé válik az ipari alma termelése.
hirdetés
Közölték azt is, hogy augusztus 20-a után megkezdődik a korai érésű fajták szüretelése. Magyarországon 24,7 ezer hektáron termesztenek almát, a fő körzetek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, a nyugat-magyarországi megyék, valamint a Duna-Tisza-köze.
MTI
