Idén elmarad a hagyományos Szent György napi kihajtás

ellési, György Kiemelt képünk illusztráció! Fotó: Bárdos Dezső-Pintye Dávid Győr / Wikimedia Commons

A néphagyomány április hónapját Szent György havának nevezi. A hónap 24. napját pedig sárkányölő Szent György ünnepének tartja, mely Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok legelőre történő első kihajtásának a napja. A kihajtás idén elmarad, de a megemlékezés nem.

Az igazi tavasz kezdetét is jelző pásztorünnep eredete az ősi római időkre vezethető vissza. A Palilia elnevezésű tisztuló és engesztelő ünnepet eredetileg Pales, a latinus pásztorok felfogása szerint a nyájak szaporaságáért és egészségért felelős, a pásztorok, és a mezőgazdák patrónájának tartott istennő tiszteletére rendezték meg.

hirdetés

Az idei évben a több mint 80 ezer hektáron elterülő, a világörökség részévé vált első magyar nemzeti park, a Hortobágyi Nemzeti Park területén természetvédelmi fenntartási feladatokat ellátó Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. 2020. április 25-én rendezte volna meg a Szent György Napi Kihajtás Ünnepét. A rendezvénynek a korábbi évekhez hasonlóan ismét a Hortobágy adott volna otthont. Tekintettel azonban a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozásokra az idei évi kihajtási ünnepet nem lehet megtartani.

A kihajtási ünnepet − az időjárástól és a legelők állapotától függően – minden év április 24-e, György nap táján tartják. Ennek során a jószágokat kihajtják a téli szálláshelyekről. A régi időkből származó feljegyzések szerint ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés is. Egy esztendőben két alkalommal, ezen tavaszi kihajtáskor, valamint ősszel, a behajtáskor életre kel a híres hortobágyi Kilenclyukú híd. Azt megtöltik a pásztorok, a jószágok és a fogatok.

A kihajtás ünnepéhez számos népi hiedelem kötődik. E napot gonoszjáró napnak is tartják, melyen elsősorban a boszorkányok és más rontók fokozott tevékenysége jellemző. A babona szerint az állatok kihajtásához használt vessző vagy zöld ág nagy jelentőséggel bír. Az a gyarapodásukat szolgálja, továbbá ezen a napon az állatokat Szent György-napi tűzön hajtják át. Ez az ártó szellemek távoltartását szolgálja, valamint segíti a rontás elkerülését. Gyakran előfordul, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtják keresztül. Ugyanis a néphit szerint ettől a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan kerekdedek, mint a tojás.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. közcélú tevékenységei között kiemelt szerepe van a kulturális örökség megóvásának, a pásztorhagyományok feltárásának és megőrzésének. A mára már hagyománnyá vált kihajtási ünnep középpontjában évről-évre hazánk kiemelt genetikai értéket képviselő védett őshonos haszonállat fajtáji, a magyar szürke szarvasmarha és a hortobágyi racka állnak.

Védett őshonos állatfajtáink a biológiai sokféleség és a nemzeti örökségünk megőrzői. Géntartaléki szerepükön túl ezen állatfajták meghatározott tájegységhez, a vidéki lakossághoz kapcsolódnak. A természetszerű állattartás hagyományait őrzik, nemzeti identitásunk bizonyítékai. Nevükben és képi megjelenésükben pedig Magyarország szimbólumai. A Magyarországon elismert állatfajták száma 2019 végén 231 volt (ebtenyésztő szervezetek nélkül). Ezen elismert állatfajtákból jelenleg 36 a védett őshonos mezőgazdasági állatfajta és kettő a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta.

Az elmúlt időszak fejlesztéseinek eredményeként mára már elmondható, hogy a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél található a magyar természetvédelem génbanki állatállományának több mint fele. Védett őshonos mezőgazdasági haszonállataink közül magyar szürke szarvasmarhából, nóniusz lóból, hortobágyi rackából és magyar házi bivalyból is jelentős állományokkal rendelkeznek. Magyar szürke szarvasmarha állományuk létszáma 2496 (tehén, üsző, tinó, ökör). Bivaly állományuk létszáma 419 (tehén, üsző, bika, tinó), hortobágyi racka állományuk 1975 (anyajuh, bárány, jerke, kos). Őshonos állataik között bemutató jelleggel továbbá megtalálható a néhány évtizeddel korábban még kihalással veszélyeztetett, hazánk egyetlen védett őshonos sertés fajtája és egyben egyik legfiatalabb saját fajtája, a mangalica sertés is, továbbá veszélyeztetett juhfajtánk, a magyar merinó is, melynek létszáma 334 (anyajuh, jerke, kos).

A Hortobágyi Nonprofit Kft. kiemelt figyelmet fordít továbbá kulturális örökségeinknek, a védett őshonos állatfajtáink tenyésztéséhez, tartásához kapcsolódó hagyományos ismereteknek, a hortobágyi pásztorság hagyományainak megóvására, és pásztorság főzési tudományának és tradicionális viseletének megismertetésére és ezen értékeknek az átadására.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara