A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítenek a zivataros napokról. Elsőként az április 29-i, első nagyobb zivataros napot mutatják be a generátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.

hirdetés

A NAK és az Agrárminisztérium által működtetett jégkármérséklő-rendszer április 15-i indulását követő első néhány napban nem kellett bekapcsolni a talajgenerátorokat, mivel az időjárás nem tette ezt szükségessé. Április 29-re az előrejelzések szerint, nagyobb területet érintő és intenzívebb záporok, zivatarok kialakulására lehetett számítani az érkező hidegfrontnak köszönhetően.

hirdetés

Április 29-én, szerda estig hazánk fölé egyre nedvesebb és labilisabb állapotú levegő érkezett. Ez kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának. A szerda délelőtti órákban országszerte erőteljessé vált a gomolyfelhő-képződés, és több helyen alakult ki záporeső, zivatar. Az országban a 24 óra alatt hullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 21 mm között alakult. A csapadék nagy része záporokhoz, leginkább zivatarokhoz volt köthető, ami miatt nagyon nagy különbségek alakultak ki mennyiségben, lokálisan! De voltak olyan területek, ahol érdemi eső sem hullott! Ezen a napon összesen 14 megyében 664 generátor volt bekapcsolva. Továbbá 4152 generátorórát üzemeltek a készülékek.

hirdetés

Mennyire volt jégveszélyes a kialakult zivatarfelhő?

Általánosságban elmondható: a Föld légkörének hőmérséklete a magassággal arányosan, kilométerenként 6 °C-ot csökken. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át.

A 0 °C az az érték, amikor a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása kezdődik. Nyáron a 0 °C magassága 3000-4000 m magasságra tehető, míg a téli időszakban talaj közelében mérhető. A jégveszélyes zivatarfelhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott zivatarcellán belül. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is. Április 29-én Hajdú-Bihar megyében a 0 °C-os érték 2600 méteres magasságban volt. A jégveszélyes felhőrészek 8100 méteres magasságig emelkedtek, ahol -33 °C volt.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara