A globális élelmiszerproblémákra keresik a választ

globális

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit. Sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája készített egy közös jelentést a témáról. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.

A mai rendszerek globális szinten nem fenntartható módon működnek. A mezőgazdaságot általában és az élelmiszer-biztonságot jelentősen veszélyeztetik az erősödő klímaváltozás következményei. Az élelmiszer-biztonság napjainkban leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió volt a krónikusan alultáplált emberek száma. Míg 2016-ban már 815 millió, és az ENSZ több, táplálkozással kapcsolatos célját nem sikerült teljesíteni. Emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban. Például a vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint. Afrikában továbbra is a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam.

Tény viszont, hogy az utóbbi évtizedekben számos országban sikerült elérni a szó szoros értelmében vett éhezés visszaszorítását, tehát a kalóriabevitel már elegendőnek mondható. Ugyanakkor egyre nő a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma. Nagyon sok gyermek táplálkozik kalóriadús, de nyomelemhiányos módon.

Igaz, hogy az 1960–1980-as évek „zöld forradalmával”, a gyors mezőgazdasági fejlődéssel jelentős eredményeket értünk el, azonban ennek meglett az ára. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat változásai együttesen az üvegházgáz-kibocsátás 20-25%-áért felelősek. És ebbe még nem számoltuk bele az élelmiszerek szállítása és a különböző energiaintenzív élelmiszeripari termelési folyamatok miatti üvegházgáz-kibocsátást.

Jelenleg pedig az a helyzet, hogy a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket. Például az USA Mezőgazdasági Minisztériumának egy 2017-es elemzése szerint a klímaváltozás következményei semmissé teszik az Egyesült Államok mezőgazdaságában 1981 óta elért termelékenységnövekedést.

Egy másik, egyre nagyobb probléma, hogy a magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett csökken a rizs, a búza, az árpa és a burgonya fehérjetartalma. A magasabb szén-dioxid-szint miatt csökken az élelmiszernövények nyomelem-tartalma is. Így az immunrendszer megfelelő működéséhez, az új szövetek képződéséhez elengedhetetlen cinkből is kevesebb lesz bevihető élelmiszerekből.

A cél tehát a termelési folyamatok optimalizálása, a vegyszerhasználat csökkentése, a hulladék és a környezeti hatások csökkentése. A fogalom jelenleg számos technológiát fed le: kiterjedt érzékelőrendszerekre, precíziós öntözésre, robotok használatára, 3D nyomtatásra, képfeldolgozó algoritmusok használatára, de idetartozik a mobiltelefonok lehetőségeinek kiaknázása is. A jelentés megállapítja, hogy a precíziós, friss adatokra támaszkodó szemléletnek ki kellene terjednie az élelmiszerlánc további elemeire: a termények csomagolására, tárolására, szállítására, árusítására és a hulladékkezelésre is.

Fogyasztóként mi magunk sem kerülhetünk el néhány a táplálkozásunkat érintő változást – okos szakpolitikával, tájékoztató kampányokkal lehet segíteni az átállást. Ha például Európában kevesebb húsfélét fogyasztanánk, az a kedvező egészségügyi hatásokon túl az üvegházgáz-kibocsátást is csökkentené. Az IAP szakértői szerint innovatív élelmiszerekre is szükség van. Ilyenek a hús-gomba keverékek, a laborban termelt hús, az algák vagy a rovaralapú, mégis étvágygerjesztő, vonzó fogások – írja honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

 

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.