Egy japán műhold számos kisbolygón észlelt vizet

japán Forrás: ISAS/JAXA

Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.

A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában. A kisbolygókról azt tartják, hogy általuk juthatott víz a Földre. Az aszteroidák felszínén nincs folyékony formában víz, vízzel egyesült, hidratált ásványok formájában van jelen.

A 2006 februárjában felbocsátott Akari japán infravörös csillagászati műholdon infravörös kamerát (ICR) helyeztek el. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy spektroszkópiával figyeljenek meg 66 kisbolygót és hozzájussanak azok közeli infravörös spektrumához. Ez először tette lehetővé, hogy a szakemberek tanulmányozzák a hidratált ásványok jellegzetességeit a kisbolygókon 2,7 mikrométer hullámhosszon.

Tizenhét C-típusú kisbolygó esetében erősítették meg az Akarival végzett megfigyelések hidratált ásványok jelenlétét. Az S-típusú kőzet kisbolygókról tudni vélik a szakemberek, hogy a C-típusúakkal ellentétben nem tartalmaznak vizet. A japán megfigyelések a legtöbb S-típusú kisbolygó esetében ezt megerősítették. Egyik új felfedezésük az volt, hogy kivételes esetben néhány ilyen aszteroida mutatta hidratált ásványok gyenge jeleit mutatja. Az ilyen S-típusú kisbolygón a víz más hidratált aszteroidákkal való ütközésből származhat – vélik a szakemberek.

Az Akari műhold 2011 novemberében fejezte be működését. A következő lehetőség, hogy 2,7 mikrométeres hullámhosszon spektroszkópiával kutassák az égitesteket 2021-ben jön el, akkora tervezi az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópjának fellövését. Jelenleg a Hajabusza2 japán aszteroidakutató űrszonda és az OSIRIS-REx amerikai űrszonda a Rjugu és a Bennu kisbolygókat kutatja. Mindkét űrszondának megvan a képessége a 2,7 mikrométeres hullámhosszon való mérésére, hogy víz jeleit észlelhessék a kisbolygókon – számolt be az MTI.

Szóljon hozzá!

 

Please log in to vote

You need to log in to vote. If you already had an account, you may log in here

Alternatively, if you do not have an account yet you can create one here.