Szonárok rémítik halálra a ceteket

szonárok, cetek Fotó: Pixabay.com

Szakértők egy csoportja elsőként mérte fel, hogy a szonárok hogyan terelhetik a partokhoz az egyébként egészséges ceteket.

Egy 2017-ben partra vetődött csőrösceteket vizsgáltak, és a boncolás során nitrogénbuborékokat azonosítottak a szöveteikben, ami a keszonbetegség jele. A betegség a búvárokra jellemző, és akkor alakul ki, ha az ember (vagy jelen esetben a cet) a nagyobb nyomású térből túl hamar ér kisebb nyomású helyre.

Bár a cetek alapvetően jól alkalmazkodtak a mély merülésekhez, egy új kutatás szerint a szonárok bizonyos frekvenciákon megzavarják és megrémítik a csőrösceteket – írja a Live Science. A stressz hatására felgyorsul az állatok szívverése, ez pedig megnöveli a keszonbetegség kialakulásának esélyét.

1960 előtt szinte alig találtak tömegesen partra sodródott Cuvier-féle csőrösceteket, a közepes frekvenciájú aktív szonár katonai bevezetésével azonban a helyzet megváltozott. 1960 és 2004 között már 121 alkalommal figyeltek meg tömeges partra vetődést.

Yara Bernaldo de Quirós, a Las Palmas de Gran Canaria-i Egyetem munkatársa és az új vizsgálat vezetője szerint először az 1980-as években vetették fel, hogy a haditengerészeti szonárhasználhat állhat a jelenség mögött. Azt azonban eddig nem mérték fel, hogy a szonár pontosan milyen mechanizmusok miatt jelent veszélyt az állatokra.

Az új kutatás szerint bizonyos frekvenciák megrémítik a ceteket. Mivel az alacsony szívverés a merülés során csökkenti az oxigénfogyasztást és a nitrogénfelhalmozódást, kiemelten fontos lenne, hogy az élőlények nyugodtak maradjanak.

2004-ben Spanyolország betiltotta a szonárok használatát a Kanári-szigeteknél, és azóta nem is tapasztaltak tömeges partra sodródást. A friss eredmények alapján a kutatók azt javasolják, hogy máshol is vezessenek be hasonló korlátozásokat.

National Geographic

Szóljon hozzá!