A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek? Vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szolgált néhány válasszal a témában.
A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy a magképzéshez. Ezek között találunk sok zöldség- és gyümölcsfélét, melyek táplálkozásunk alapjai, gyógy- és fűszernövényeket, faanyagot és textília-alapanyagokat. A beporzóktól függ a szárazföldi ökoszisztémák egyensúlya, a vegetációt alkotó növények jelentős százalékának megléte és fennmaradása.
A termesztett növénykultúrák beporzását főleg a házi méhekre alapozzák, melyek vitathatatlanul hatékony beporzói sok termesztett és vad növényfajnak is. Nagyszámú jelenlétük, valamint – a kaptárak költöztetésével megvalósuló – mobilitásuk segíti a megfelelő helyen és időben való „bevethetőségüket” a termés biztosítása érdekében. Ezt a nagy területeket beborító, rovarbeporzást igénylő szántóföldi kultúrák és gyümölcsösök meg is kívánják. Magyarországon, ahol sok a méhcsalád, a méhészek inkább vetélkednek az elérhető virágforrásokért. Míg például az Amerikai Egyesült Államokban a gazdák fizetnek a méhészek (vagyis valójában a házi méhek) „szolgáltatásaiért”, a beporzásért.
Félrevezető és veszélyes lenne azonban azt hinni, hogy csak a házi méhekre alapozható a beporzás, így sok tekintetben a földi lét jövője. Nagyarányú méhcsaládveszteségekre az elmúlt években, évtizedekben sajnos már több régióban, országban számos példát találunk, és ez alól Magyarország sem kivétel. Az okok csak az esetek egy részében ismertek. De egyes vegyszerek vagy a nem megfelelő vegyszerezési gyakorlat, valamint a házi méhek különböző kártevői, betegségei bizonyosan szerepelnek közöttük.
A vad beporzók – így a mérsékelt égövön és hazánkban is leginkább a vadméhek, valamint egyes légycsaládok – beporzásban játszott szerepe jelentős. A házi méh jelenlététől függetlenül is nagymértékben vesznek részt a beporzásban, egyes termesztett növényfajok esetében pedig kifejezetten rájuk van szükség. Hogy e beporzókapacitás hatékonysága megmaradjon, elengedhetetlenül szükségesek a megfelelő körülmények, a vad beporzó közösségek stabilitása.
Kovács-Hostyánszki Anikó és kollégái nemrég megjelent tanulmányukban a hálózatelemzés eszközeivel vizsgálták, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség a házi méh nélkül is stabil maradhasson. Megfelelő beporzást biztosítva a termesztett és vadnövények számára. Romániában, egy tradicionálisan nem intenzív mezőgazdasági erdélyi régióban, Segesváron és környékén gyűjtöttek több mint 2000 viráglátogatási adatot 38 különböző kultúrával vetett szántóföldeken és 38 különböző módon művelt gyepen. Az intenzív terepi vizsgálat három egymást követő hónapban folyt. Az adatok segítségével a kutatóknak összesen 16 különböző növénybeporzó hálózat összehasonlítására nyílt lehetőségük, 123 növény- és 133 vadméhfaj alapján.
Forrás: MTA
