175 évvel ezelőtt ezen a napon született Munkácsy Mihály

Fotó: Wikimédia Commons

A magyarországi realizmus egyik legkiemelkedőbb egyéniségére, Munkácsy Mihályra emlékezünk.

Munkácson született, Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. 1854-től 1858-ig asztalosinasnak tanult Békéscsabán, majd a segédi bizonyítvány megszerzése után Aradra ment. 1860-ban betegsége miatt kénytelen volt visszatérni nagybátyjához Gyulára, ahol először egy Fischer nevű helyi rajztanártól vett órákat, majd Szamossy Elek tanítványa lett.

1863 – Megfestette első olajképét, a Levélolvasást.
1863-1864 – Budapesten elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását, lelkes pártfogókra talált Ligeti Antal és Than Mór személyében. 1865- ben felvették a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahonnan a tandíj befizetésének elmulasztása okán fél év múlva kizárták. 1866-ban beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor volt. Ekkor készült a Vihar a pusztán. 1867-ben a Párizsi Világkiállításra utazott, ahol meghatározó hatást gyakoroltak rá Gustave Courbet művei. Elhagyta az akadémiát; megismerkedett Wilhelm Leibl német festővel. 1868-ban Düsseldorfban megfestette az Ásító inast. 1870 A Siralomház elnyerte a párizsi Salon aranyérmét. A képhez fotótanulmányokat készített.

1871 – Párizsba költözött, ahol műtermet bérelt.
1872 – Depressziós lett, öngyilkosságot kísérelt meg. 1873-ban öt műve szerepelt a Bécsi Világkiállításon; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazott; az év végén elfoglalta új, igen előkelő műtermét. 1874-ben házasságot kötött De Marches báró özvegyével, Cecile-lel, a Colpachról induló, a többek között Baselt, Genfet, Freiburgot, Milánót, Velencét, Bécset és Pestet érintő nászút egyik állomása Békéscsaba volt, ahol műtermet rendezett be, ekkor készült a Poros út I.. A Salonban kiállította a Zálogházat. 1876-ban bemutatta a Műteremben c. festményt, ami új alkotói szakasz kezdete volt.

1878 – A Párizsi Világkiállításon a Miltonnal szerepelt, amely révén új műkereskedővel került kapcsolatba Sedelmayer személyében, aki a képet Európa számos művészeti központjában bemutatta. 1881-ben elkészült a Krisztus Pilátus előtt.

1882 – Budapesten nemességet kapott Ferenc Józseftől.
1884-ben Befejezte a Golgotát. 1886-ban megfestette Haynald Lajos kalocsai érsek, Liszt Ferenc, Paál László, majd amerikai utazása alatt többek között Wanemaker kisasszony portréját, valamint a Mozart halálát. 1887-ben felkérték a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének megfestésére, A reneszánsz apotheozisa 1890-ben került a helyére.

1891 – Hozzáfogott az akkor épülő Parlament számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. A műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített Magyarországon. 1893-ban fejezte be a munkát. 1896-ban az elkészült Ecce Homot Budapesten mutatta be és részt vett a millenniumi ünnepségeken. Visszautazott Párizsba, ahol titkárával, Malonyay Dezsővel leltárba vették a műterem állományát. Egyre romló idegállapota miatt először Baden Badenba, egy évvel később az endenichi szanatóriumba szállították. Ötvenhat éves korában bekövetkezett halálát fiatalkori szifiliszfertőzése okozta. Az endenichi szanatóriumban hunyt el 1900. május 1-jén.

Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg.

Művészetének a legrangosabb magyar képzőművészeti díj is emléket állít.

 

Wikipédia


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!