Egy százéves véres történetre emlékeztek

Serfecz Dávid

A századik jubileum napján tartották meg azt a megemlékezést, melynek során megidézték az 1919. április 26-i román katonai vérengzést, és az általuk a Fehér-Körös partján puskákkal, szuronyokkal meggyilkolt tizenkét csatárkerti civil ártatlan földműves személy alakját.

Az emlékülésnek a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ adott otthont, ahová sok más érdeklődő mellett az áldozatok leszármazottai közül is többen elmentek. A történelmi korszakra, a világháború és a tanácsköztársaság vérzivataros éveire, az emiatti lakossági elkeseredésre emlékeztetett izgalmas előadásában dr. Erdész Ádám történész-levéltáros, a Békés Megyei Levéltár igazgatója. Ezután évek óta folytatott kutatásait foglalta össze Szegfű Katalin újságíró, aki a helybéli történéseket vette górcső alá. Előadása közben több általa készített hangfelvétel is hallgató volt. Balázs Gáborné, a csatárkerti vérengzés egyetlen túlélőjének, Sebestyén Sándornak az unokája megrázó szavakkal mesélte el a nagyapjától sokszor hallott történetet arról a napról. Nagyné Domokos Anna nagyapját veszítette el száz éve. Kivégzését az akkor ötesztendős apja is látta és ez soha ki nem törölhető emléket hagyott benne. Anna a vele készült interjúban erről is beszélt.

Serfecz Dávid

Az esetről ma már alig tud valamit a békési közvélemény, évtizedekig nem lehetett róla beszélni, száz év múltán pedig jelentőségét veszítette. Ez az emlékülés éppen ezért igyekezett lezárni a tragikus történetet. Ezt szolgálta a koszorúzás is a malomvégesi temetőben, ahol 2002-ben a városvédő egyesület állított kopjafát – Mester Péter néhai elnök kezdeményezésére – az tizenkét áldozat emlékére. Lakatos Tamás református segédlelkész a 144. zsoltár szavaival mondott imát és áldást. Izsó Gábor polgármester pedig azzal zárta az emlékezést, hogy hangsúlyozta, fontos, hogy mindenki tudja értékelni, milyen nagy dolog, hogy már sok évtizede nincs háború országunkban, a ma élő generációk legnagyobb része nem ismeri a békétlenséget, azokat az időket, amikor a kisemberek olyan könnyen válhattak nagyhatalmak játszószerévé, és áldozattá. Az 1919. április 26-i békési vérengzésről és az azt követő, közel egy éven át tartó román megszállásról összegyűjtött információk alapján írott átfogó cikk a következő, ez év őszén megjelenő Békési Kalendáriumban fog napvilágot látni.

Szóljon hozzá!