Kaposi László is értékelt a közgyűlést követően

Fotó: Körös Hírcentrum

Többek között az utcanév változásról és a Városgazdálkodási Kft. pénzügyi beszámolójáról is beszélt a DK képviselője a közgyűlés utáni értékelő sajtótájékoztatóján.

Vállalkozók, egy ipari területet szerettek volna létrehozni. Azonban kiderült, hogy a három vállalkozó valamilyen félreértés alapján elkezdte a beruházásokat, miközben a lakosságot erről nem tájékoztatták. „Kicsit később összehívtak egy lakossági fórumot a keleti kertek lakói. Ám ekkor már látszott, hogy nincs sok esély a kompromisszumra, mert a lakók egy része elutasította a változást, ami érintette a lakóövezetüket. A lakók és a vállalkozók közti viszony úgy elmérgesedett, hogy látszott, itt nem kerül sor kompromisszumra és a testület elutasította a terület átminősítését.”– mondta el a DK képviselője.

„A következő előterjesztés arról szólt, hogy néhány közterület nevét megváltoztatnák. Például a Maxim Gorkij utcáét. Amely tulajdonképpen kész tények elé állított minket, hiszen törvénybe van iktatva, hogy önkényuralmi rendszerek támogatóiról, fenntartóiról, esetleg résztvevőiről utcanevet nem lehet elnevezni Magyarországon. Így aztán a Maxim Gorkij utcát mindenképp át kell nevezzük. Ennek ellenére, kértek tőlünk egy jóváhagyást és én ezért nem kívántam szavazni, magáról a jóváhagyásról. Nem értettem ugyanis, hogy miért kellene egy szavazattal jóváhagynom a törvényt.”

Az utca átevezését végül a Helytörténeti Hivatal és az Értéktár Bizottság számára továbbították. Három további utca névváltoztatásáról is volt előterjesztés: a Károlyi Mihály, Botyánszki Pálné és a Lipták Andrásné utcákról. Mivel erre nem vonatkoznak törvények, csak javaslati szinten kerültek elő, ezt a lakosság érdekében nem fogadták el, mert nagy bonyodalommal járna az ott lakóknak a lakcím változás miatti ügyintézés.

Döntés született az Almáskerti Ipari Park területén elhelyezkedő ingatlan ügyében is. A testület döntése szerint a jelenleg kolbászüzemként működő ingatlant árverezésre bocsájtják. Korábban, elég előnytelen bérleti szerződés lett kötve a céggel, és úgy gondolták, hogy egy árverezésre bocsájtással a város talán ki tud lépni az előnytelen szerződésből.

Kaposi László nehezményezte, hogy az eladásból származó összegeket általában nem út és járdaépítésre szokták fordítani. Végül a Városgazdálkodási Kft. beszámolójáról és annak működéséről is szó esett. A beszámoló egészen pontosan feltárta a Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetét, amit a könyvvizsgálói jelentés is alátámasztott. Ez a beszámoló elfogadásra is került. Az viszont problémaként merült fel, hogy bevételi oldal mintegy 23 millió Ft-tal elmaradt a beruházással szemben. Így ezt az összeget a városnak kell finanszíroznia. Kaposi László szerint, a tervekbe nem voltak belekalkulálva például az áremelések, a bérkiadások, valamint a beruházások nagy része, és emiatt van a különbség.

Az egyre felszaporodó munkákat most, mint ahogy korábban is alvállalkozóknak kell elvégezni, miközben a Kft. épp azért jött létre, hogy ne kelljen olyan nagymértékben belevonni ennyi vállalkozást. A fűnyíráson és apróbb munkák elvégzésén felül a Kft. nem képesek ellátni a munkákat – zárta gondolatait a képviselő.

A sajtótájékoztatót itt meghallgathatják:

 

Szóljon hozzá!