Hat kutatócsoporttal megkezdi működését a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM). Az intézmény fő tevékenysége a betegségek okainak, gyógyításának, diagnosztikájának és megelőzésének kutatása – közölte Bíró Tamás főigazgató kedden Szegeden.
Az Európai Unió 2014-ben írt ki pályázatot olyan tagállamai és a társult államai számára, melyek kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítménye nem éri el az európai élvonalét – mondta a professzor az intézmény tevékenységét bemutató sajtótájékoztatón.
A HCEMM a 169-ből a tíz nyertes pályázat egyike lett és legmagasabb 15 millió eurós – mintegy 4,8 milliárd forintos – támogatást nyerte el. A kormány és a partnerintézmények példa nélküli összefogásának köszönhetően a támogatás több mint kétszeresének megfelelő önerőt biztosítottak. Így az intézmény költségvetése 2024-ig mintegy 15 milliárd forint lesz – mondta a főigazgató.
hirdetés
A központhoz csatlakozó kutatócsoportokat nemzetközi bírálóbizottság választja ki, a legfontosabb szempont a tudományos kiválóság. Az intézmény 2024-ig a tervek szerint harminc kutatócsoportot fogad be. Így a központ már európai összevetésben is számottevő tudományos potenciált képvisel majd – közölte a szakember.
A kutatócsoportok a jelentős anyagi támogatás mellett a világ öt legjobb élettudománnyal foglalkozó kutatóintézetének egyikeként számon tartott, heidelbergi központú European Molecular Biology Labolatory (EMBL) partnerségi programjában is részt vesznek.
Az első bírálati körben kiválasztott kutatócsoportok közül a Buzás Edit (Semmelweis Egyetem, SE) vezette a sejtek közötti kommunikációban szerepet játszó kis hólyagocskák (vezikulák) és a génterápia jelenleg ismert lehetőségeit kombinálja. Így keresve új génterápiás módszereket, melyekkel a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati faktorát kívánják csökkenteni.
Kemény Lajos (Szegedi Tudományegyetem, SZTE) bőrgyógyász professzor irányításával a magyar lakosság 2 százalékát érintő pikkelysömör kiújulásával jelentkező tüneteket akarják mérsékelni. A szakember és munkatársai azt vizsgálják, a páciensek tünetmentes bőre miben különbözik az egészséges emberétől. Valamint mi okozza azt, hogy a gyulladásos bőrbetegség általában ugyanazokon bőrfelületeken jelenik meg.
Az anyagcsere működésében széleskörű egyéni különbségek mutatkoznak. Papp Balázs (Szegedi Biológiai Kutatóközpont, SZBK) kutatócsoportja bioinformatikai módszerekkel vizsgálja, hogy ezekből az eltérésekből miként jelezhető valamilyen betegség megléte vagy annak későbbi kialakulása. Haracska Lajos (SZBK) munkatársaival a tumorok kialakulásának molekuláris mechanizmusait kutatja. A csoport a DNS károsodásának kijavításáért felelős új hibajavító géneket kíván azonosítani.
A programhoz két külföldről visszatérő fiatal magyar kutató is csatlakozott. Enyedi Balázs (SE) a korai gyulladásos válaszok szabályozásért felelős folyamatokat vizsgálja. Azt, hogy a szövet sérülése esetén miként kommunikálnak a sejtek és őrzik meg hosszú távon a szervezet épségét. Varga Zoltán (SE) kutatócsoportja arra keresi a választ, hogyan és miért alakul ki a szívizom működési zavara olyan betegekben, akiknek a kóros elhízás vagy krónikus alkoholfogyasztás miatt zsírmája van.
A kiválósági központhoz csatlakozó következő 10-12 kutatócsoport pályázatának értékelése már zajlik, melyek várhatóan szeptemberben kapcsolódhatnak be az intézmény tevékenységébe. Emellett a partnerintézményekben – SE, SZTE, SZBK – a kutatást segítő infrastrukturális beruházások is megvalósulnak.
MTI
