A HÍR (Hagyományok – Ízek – Régiók) védjegy bizottsága jóvoltából lehetőséget kapunk rá, hogy a már méltán híres gulyás és gulyásleves világhírnévre tehessen szert. A tegnapi napon, Kondoroson, a hét út találkozásánál épült Csárdában tartottak bemutató főzést a védjegy használati jogának elnyerésére.
hirdetés
A főzésen többek között Prohászka Béla a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének (MNHSZ) alelnöke valamint dr. Pesti Imre a szövetség elnöke, országgyűlési képviselő is beszédet mondott. A pályázatot a védjegy megszerzésére az MNHSZ adta be, amit először is dokumentumok kitöltésével indították el. Ezt követően került sor a helyszíni bemutatóra a Kondorosi Csárdában.
hirdetés
Az MNHSZ 2011-ben Pálinka Szövetség néven alakult, majd 2013-ban kapta meg a mai nevét, melynek hitvallása, hogy felkutassák a nemzeti értékeinket, népszerűsítsék azt. Fontos a hagyományaink megőrzése, a magyarságtudat erősítése és a külföldi rendezvényeken való aktív részvétel. A legfontosabb pedig az értékek menedzselése – emelte ki dr. Pesti Imre.
Az MNHSZ mérföldkövének számít a 2013-ban először létrejövő Magyar Értékek Napja. Az eseményt két évente rendezik meg, és jelen van a kulturális életben, és többek között Závogyán Magdolnának a kultúráért felelős államtitkárnak is köszönhető. A bizottság is igyekszik mindenhol megmutatni magát, Németországtól Olaszországig elmennek, de most a fő helyük Kína lett, erősítve a magyar-kínai kapcsolatot. 2017-ben pedig sikerült a gulyáslevest Hungarikummá nyilvánítani.
Sajnos az a tendencia mutatkozik, hogy külföldön egyre inkább kezdik azt gondolni például Puskás Ferencről, hogy spanyol volt, a Gulyásról pedig azt hogy osztrák. Pesti Imre kiemelte, hogy az ő felelősségük, hogy ez ne így legyen, és hogy a Gulyást magyar ételként ismerje a világ.
A gulyás, ha nyugatabbra megyünk, akkor egyértelműen a pörköltként azonosítják be, míg ha keletre megyünk, akkor ott inkább már a gulyáslevesre gondolnak. Ezért is jött a gondolat, hogy a kettőt válasszuk el és a HÍR védjegyet kapja meg a gulyás, és ugyanígy kapja meg a gulyásleves is – mondta el Prohászka Béla, majd megosztotta velünk a gulyás és gulyásleves közi különbséget is.
A gulyás, a marhagulyát őrző juhászok főzték, csak és kizárólag marhahúsból. Egy pörköltalappal készíthető, amibe füstölt szalonna, vöröshagyma, fokhagyma, köménymag valamint a marhahús kerül, őrölt fűszerpaprikával, sóval, borssal ízesítjük. Ezt szakaszos párolással főzzük meg. A gulyás leves hasonlóan készül, csak a szalonna helyett mangalica zsírral kezdünk bele a főzésébe, bő vízzel felengedjük, mellé kockára vágott burgonyát, répát és zöldséget teszünk.
A bemutató főzés során 10 adagra adták meg a receptúrát, amit szabad tűzön, bográcsban készítettek el. A főzésben Tímár András és Csonka Zsolt mesterszakács segédkeztek. Az elkészült ételt a HÍR bizottsága kóstolta meg, aminek az elbírálását két hét múlva kapják meg. A védjegy kihirdetésére pedig decemberben kerül sor. Ha pedig majd az éttermek ezzel a receptúrával készítik, feltűntethetik mellette, hogy védjegyzett ételről van szó – tette hozzá a Szövetség elnöke.
