A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Idén a világegyetem szerkezetéről és történetéről szóló új ismeretekért és a Naphoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat – olvasható az indoklásban. James Peebles fizikai kozmológiai eredményei a kutatási terület egészét gazdagították és lefektették az alapjait a kozmológia átalakulásának elmélkedésből tudománnyá. Az 1960-as évek közepétől kidolgozott elméleti munkássága az alapja a világegyetemről alkotott jelenlegi elgondolásoknak – hangsúlyozta a Nobel-bizottság.

Az ősrobbanás-modell a csaknem 14 milliárd évvel ezelőtti legelső pillanatoktól írja le az univerzumot, amikor még rendkívül forró és sűrű volt. Azóta a világegyetem tágul, növekszik és lehűlőben van. Az ősrobbanás után alig 400 ezer évvel a világegyetem „átlátszóvá vált, és a fénysugarak képesek voltak áthatolni rajta”. Ez az ősi sugárzás a mai napig „körülvesz minket, és kódolva van benne az univerzum sok titka”. Elméleti eszközeit és számításokat alkalmazva James Peebles képes volt értelmezni a világegyetem „gyermekkorából” származó nyomokat, és felfedezni új fizikai folyamatokat.

Eredményei feltárták, hogy a világegyetemnek mindössze öt százaléka ismert, az anyag, amely a csillagokat, bolygókat alkotja – „és minket”. A fennmaradó 95 százaléka ismeretlen sötét anyag és sötét energia. Ez rejtély és kihívás a modern fizika számára.

Michel Mayor és Didier Queloz 1995-ben jelentette be a Naprendszeren kívüli első olyan bolygó (exobolygó) felfedezését, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Tejútrendszerben. Az 51 Pegasi b gázbolygó, amely a Naprendszer legnagyobb tagjához, a Jupiterhez hasonlít. A különleges eszközökkel az Haute-Provence Obszervatóriumban tett felfedezés forradalmat indított el a csillagászatban. Azóta több mint négyezer exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszerben.

A csillagászok újabb és újabb különleges új világokat fedeznek fel, „méretek, formák és keringési pályák elképzelhetetlen gazdagságával” – hangsúlyozta a két svájci tudós munkájának jelentőségét a Nobel-bizottság. Hozzátéve, hogy az azóta tett felfedezések kétségbe vonják a bolygórendszerekről alkotott korábbi elképzeléseket. Arra késztetik a tudósokat, hogy vizsgálják felül a bolygók eredete mögötti fizikai folyamatokat. Az exobolygók vizsgálatára tervbe vett projektek révén talán válasz születik arra az örök kérdésre, hogy van-e élet a Földön kívül.

A három kutató „átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket” – összegeztek az indoklásban. James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor és Didier Queloz pedig „felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva”. Eredményeik „örökre megváltoztatták a világról alkotott képünket”.

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (276 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Az összeg felét James Peebles kapja, a másik fele egyenlő arányban oszlik meg Michel Mayor és Didier Queloz között. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik – írja az MTI.