Megjelent Frei Tamás legújabb, egyben ötödik regénye a Bábel. A szerző a korábbi regényeihez hasonlóan akciódús, fordulatokban és izgalmakban gazdag történetet ígér.

Frei Tamás a Körös Hírcentrumnak adott telefonos interjúban sok érdekességet említ a könyv keletkezésével kapcsolatban. Beszélgetésünk első felével néhány nappal korábban már találkozhattak, most a második és egyben utolsó rész következik.

hirdetés

Hogyan kötődik Magyarországhoz a regény?

Sokszor az a benyomásom, hogy csak magyar szemüvegen keresztül nézzük a világot és az a perspektíva hiányzik, hogy ugyan azt a sztorit, hogyan látják Franciaországból, vagy Amerikából. Amikor televízióztam nagyon sokszor csináltam olyan riportfilmeket, ahol nem feltétlenül a szereplők voltak magyarok, de a téma az nagyon érdekelt minket, magyarokat. Szerintem ez az egész népvándorlás, migráns ügy nagyon érdekel minket. Mit csinálnak a segélyszervezetek a Földközi-tengeren? Mi a szerepük? Kik mozgatják a szálakat? Egy drótkerítéssel ezt meg lehet állítani? Hogyan szövődik mindebbe bele például a magyar letelepedési kötvény? Milyen a keleti nyitás következtében Magyarország kapcsolata a Kaukázus vidékével, ahol abszolút dúl az illegális műkincs kereskedelem? Hogyan fonódunk mi egy csomó nagy sztorira rá, aminek esetleg a rétegét nem látjuk Budapestről? Mindez benne van a regényben.

Magyarországra nem feltétlenül jutnak el a műkincs kereskedelemmel kapcsolatos hírek. Miért tartotta fontosnak, hogy épp ezt az aspektusát emelje ki ennek a komplex problémának.

Szerintem nagyon érdekes, hogy amióta az Iszlám Állam olajbevételei csökkentek, azóta más bevételi forrás után néztek. Ez a bevételi forrás az illegális műkincs kereskedelem. Az Iszlám Államnak 2018-ban – és csak Szíriából -, a műkincs kereskedelemből 2 milliárd dollár bevétele származott. Ezeket a kincseket nyugati érdekek veszik meg. Gazdag, befolyásos, nyugati emberek. Azt az ellentmondást nehezen tudom feldolgozni, hogy a nyugati államok küzdenek az Iszlám terrorizmussal, de közben nyugati, gazdag emberek pénzéből működik jelentős részben az Iszlám terrorizmus. Ezt szerettem volna boncolgatni.

Mi alapján választotta ki, hogy a borítón mely kultúrák jelenjenek meg?

A cél az volt, ha ránéz az olvasó a borítóra, egyből érezze, hogy merre fogja sodorni a regény. Amúgy én a Metropolitan múzeumban tavaly alaposan végignéztem ezeket a mezopotámiai kincseket és nekem rettenetesen tetszettek ezek a bronz, arany fejek. Irtó izgalmasnak találom látványilag ezeket. Innen aztán már a képzelőerő működött, hogy egy ilyen kincs köré szőjem a regényt.

Milyenek a visszajelzések a könyvvel kapcsolatban?

Egyelőre nincs, pár napja jelent meg. 1600-an voltak a nyitó dedikáláson, 5-6 órán keresztül dedikáltam, ami azt jelenti, hogy van érdeklődés a könyv iránt. Azt szokták mondani, hogy az új könyv iránti érdeklődés az előző könyvnek a kritikája. Tehát ha az nem volt sikeres, akkor az új könyv nem érdekli az olvasókat. […] Körülbelül másfél hónappal a megjelenés után az eladási statisztikát figyelve derülhet ki, hogy konkrétan ez a könyv hogy tetszik az olvasóknak.

A legtöbb könyvére jellemző és a pályája kezdete óta is egyfajta vezérelv, hogy szélesítse, tágítsa a közönség és az olvasók látókörét. Ez tetten érhető ebben a könyvben is.

Egy kicsit mindig. Én azt gondolom hogy, az az izgalmas az információs szórakoztatásban, hogyha szórakoztatva vagyunk olvasóként, tévé nézőként. Ha pedig befejezzük egy regénynek az olvasását, vagy megnézünk egy műsort, akkor egy picit többet tudunk arról a témáról, ami köré az szőve volt. Komplexebben kell látnunk a világot. Arra jöttem rá ahogy utaztam és riporterként dolgoztam, hogy a világ egyre komplexebb. Nincsenek igen és nem, egyszerű fekete vagy fehér válaszok.

Hogy látja a magyar olvasókat ebből a szempontból? Nyitottak már a világra, keresik a válaszokat?

Én ugye csak a saját olvasóimról tudok beszélni. Nagyon boldog vagyok attól, hogy az én olvasóim nyitottak és sokan vannak. A regényeim 140-160 ezer példányban szoktak elkelni. Magyarországon az egy elég magas szám. Sokan mondják, hogy 2-3 olvasót is lehet egy regényre számolni, szóval így már közel vagyunk a fél millióhoz. Ha egy ilyen regény Magyarországon fél millió embert érdekel és elolvassa, attól én nagyon boldog vagyok és nekem ez azt üzeni: van nyitottság.

Interjú Frei Tamással, 2. rész: