Bemutatták a világ első hidrogén üzemanyagcella meghajtású, személyszállításra is alkalmas, magyar-amerikai együttműködésben fejlesztett légi járművet a Bács-Kiskun megyei Jakabszálláson. Ezen az eseményen hangzott el az is, hogy a Békéscsabai Szakképzési Centrumban – az Airbus tananyagbeli támogatásával – pilotprojektként elindul egy új, repülőgépekhez értő, középszintű szakemberképzés is.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a jakabszállási repülőtéren tartott sajtótájékoztatón elmondta: a hidrogéngazdaság a klímavédelem egyik alapja. A miniszter emlékeztetett, a kedden bemutatott energetikai és klímastratégiában önálló fejezetként szerepel a magyar hidrogéngazdaság fejlesztése. Várhatóan a mesterséges intelligencia, az ipar 4.0 és az 5G technológiai platform mellé hamarosan fel fog sorakozni egy negyedik is. Ez alapvetően a hidrogéngazdaság platformját fogja jelenteni.
Az autóipar továbbra is a magyar gazdaság zászlóshajója. De az elmúlt évek beruházásainak, jogszabályi és szakmai döntéseinek hatására a repülőgépipar erőteljes fejlődésnek indult. Palkovics László szerint a bemutatott drónfejlesztés mindhárom, a magyar gazdasággal szemben fektetett jövőbeni elvárásoknak megfelel. „High-tech, zöld és magyar” is. Mint mondta: a fejlesztés high-tech, hiszen a légügyipar folyamatosan átalakul. A drónok jelentősége az elkövetkező időszakban erősödni fog. Ez azon is látszik, hogy az Európai Unió létrehozta a drónszabályozását, amelyet idén júliustól Magyarországon is aktívvá tesznek majd – tette hozzá.
Palkovics László kiemelte: a most bemutatott fejlesztés azért zöld, mivel hidrogén üzemanyagcella meghajtású technológiát alkalmaz. A hidrogén előállítás pedig nem a szokásos, vegyipari típusú. Tehát nem barna hidrogén, hanem megújuló energiaforrásokból előállított, zöld hidrogén. Az elmúlt évben létrejött a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács, amelynek két feladata van: a légiközlekedés optimális működtetésére vonatkozó innovációs elemek, valamint a repülőgépipar, a járműipar mellé való felzárkózásához szükséges stratégiájának kidolgozása.
Mint mondta: elkezdődött a repülőgépipari képzés átstrukturálása is: nemrégiben hagytak jóvá egy a repülőgép üzemeltetésére, karbantartására és javítására vonatkozó új mesterképzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, és a tervek szerint újra önálló repülőgépészeti tanszék is létrejön. A fejlesztések a jövőben a kecskeméti és a debreceni egyetemet is érintik majd. Beszámolt arról is, hogy hamarosan a Békéscsabai Szakképzési Centrumban – az Airbus tananyagbeli támogatásával – pilotprojektként elindul egy új, repülőgépekhez értő, középszintű szakemberképzés is – írja az MTI.