Az árvíz-veszélyeztetettség esetében a víz megtartására is gondolni kell

árvíz Fotó: KÖVIZIG

Az árvíz-veszélyeztetettség mérséklését tekintve az agrárgazdálkodásban található jelenlegi lehetőségek szélesek. Hosszútávon komplex, integrált rendszerekben kell gondolkodni, amely nem a víz mihamarabbi el- és levezetését biztosítja, hanem a vízmegtartás elősegítését irányozza elő.

Magyarország területeinek fele síkvidéki, lefolyástalan terület, amely közel 4,5 millió hektárt jelent. Ebből az árvízi veszélyeztetettséggel érintett terület 2 millió hektárra tehető. Ebből 1,5 millió hektár a Tisza-vízgyűjtő, 0,5 millió hektár pedig a Duna-vízgyűjtő területein található.

Agrárgazdasági szempontból nem lehet elmenni amellett, hogy az árvízi veszélyeztetettséggel érintett hatásterületek átfedést mutatnak a belvízzel, valamint aszállyal érintett területekkel kép. Mindez időbeliség szempontjából is fontos, mert adott esetben 1 éven belül mindhárom szélsőséggel meg kell küzdeni. Az ágazat átlagos vízkárvesztesége évente 55 milliárd Ft-ra, ebből az aszálykár 40 milliárdra, a belvízkár 15 milliárd Ft-ra tehető.

Hazánk területeinek 80 százaléka termőterület, amely 7,5 millió hektárt jelent. Ebből 2 millió hektár erdőterülettel és 5,5 millió hektár mezőgazdasági területtel lehet számolni (ebből 4,5 millió hektárnyi terület a szántó). Elmondható tehát, hogy a termőterületek közel 30 százaléka érintett árvízi veszélyeztetettséggel.

Az árvíz-veszélyeztetettség mérséklését tekintve az agrárgazdálkodásban található lehetőségek többfélék lehetnek. A víz területen való tartása, tározása tározókkal, csatornákkal, valamint a beszivárogtatással törtnő talajvízháztartás javítása. Hazai tekintetben elsősorban a szabályozási elemekkel történik az árvizes kérdések agrárpolitikába történő integrálása. Uniós eszközök tekintetében forrásfinanszírozási lehetőségek is vannak, de támogatási célterületek elsősorban belvizes, aszályos területeket érintenek közvetlenül. Hazai szabályozási elemként a nagyvízi mederkezelési tervekben foglaltak érvényesülnek. A nagyvízi mederkezelési terveket az országos vízügyi ágazat készíti el, amelyhez a területi vízügyi szervek megalapozó dokumentációkat készítenek. Ezeket a tervdokumentációkat a területi szervek megküldik véleményezésre az érintett hatóságoknak, intézményeknek. Ezek a környezet- és természetvédelem, önkormányzatok, nemzeti parkok, ipar- és kereskedelmi kamarák. Valamint a területileg illetékes agrárkamarák részére. A folyamat működik, a NAK megyei szervei észrevétel esetén véleményezik is a nagyvízi mederkezelési terveket.

Nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítása, a művelési ág megváltoztatása nem gyakorolhat negatív hatást és nem akadályozhatja az árvíz (jég) biztonságos elvonulását.

A szabályozás három részre osztható:
  • elsődleges levezető sávban – kifejezetten részt vesz a levezetésben: csak egyedi előírás alapján történhet termőföld művelése,
  • másodlagos levezető sávban – jelentős mértékben részt vesz a levezetésben: gyep, legelő, szántó, kiritkított erdő hasznosítható így engedélyezhető,
  • átmenteti levezető sávban – időszakosan elöntött területek: már erdő telepíthető, azonban az aljnövényzet rendszeres eltávolítása mellett.

Uniós támogatási lehetőségek tekintetében a Vidékfejlesztési Programban több pályázati felhívás is támogatja, támogatta a víz területen való tartását, a talajok vízháztartásának javítását. Az egyik ilyen az AKG – Agrár-környezetgazdálkodási felhívás, amelyben a talajok, felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgáló beruházások magasabb támogatási intenzitással kerültek előirányzásra – mely közvetett módon hozzájárulnak az árvíz veszélyeztetettség mérsékléséhez. Ezentúl vízvédelmi nem termelő beruházások között lehetett támogatást kérni: vízvisszatartás fejlesztésre, partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítására. Továbbá a víztározási lehetőségek támogatását hivatott támogatni a még nyitva lévő mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztést támogató felhívás.

Hosszútávon komplex, integrált rendszerekben kell gondolkodni, amely nem a víz mihamarabbi el- és levezetését biztosítja, hanem a vízmegtartást elősegítését irányozza elő. Egy olyan cselekvési tervre van szükség, amely országosan

  • vízgyűjtő kistérségekben,
  • területspecifikusan ismerteti a szükséges beavatkozási intézkedéseket,
  • attól függően, hogy a terület árvíz- vagy belvíz, illetve aszályérzékeny,
  • tekintettel a felszíni- és felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotára,
  • a technológiai és egy egyéb tisztított szennyvizek újrahasznosítási lehetőségeire;
  • termőhely specifikus növénytermesztési ajánlásokkal, megtérülési számításokkal;
  • a fentiekre való tekintettel differenciált támogatási politika kialakítására – különös tekintettel a következő támogatási területekre: talajjavító program, melioráció, vízvédelmi pufferzóna, vízvisszatartás, szűrőmezők – tájgazdálkodásba illő termőhely specifikus növénykultúra ajánlásokkal.

A cselekvési program hozzájárulna a vízhiány-víztöbblet okozta károk mérséklése által a mezőgazdasági kibocsátás stabilitásához – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.


Kövessen minket Facebookon!