Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján Krisztus kereszthalálára emlékeznek a keresztények.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagypénteki szertartás – amely nem szentmise – három részből áll. Az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. Ezen a napon a templomokban elhangzik a szenvedéstörténet, a passió, dramatikusan idézve fel Krisztus szenvedését.

hirdetés

A szentbeszéd után az egyetemes könyörgések következnek. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció a tíz könyörgés után idén a járvány miatt egy tizenegyediket is beiktatott, amelyben megemlékeznek a betegekről, a halottakról és a gyászolókról.

A szertartás második része, a hívek kereszt előtti hódolata idén elmarad a templomokban. A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. A liturgia végeztével a pap teljes csendben távozik a templomból.
A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell – írja az MTI.