A pünkösd különleges hagyományokkal rendelkezik

harangozó, pünkösd Fotó: Körös Hírcentrum

Harangozó Imre Erdélyi Zsuzsanna-díjas néprajzkutató azok közé tartozik, akik több alkalommal ünnepelhettek pünkösd idején Csíksomlyón. Az ottani élmények alapján is úgy látja, ez az ünnep maga az élet ünnepe.

A pünkösdi hagyományok alapvetően a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de az ősi tavaszünnep rítusai is felfedezhetőek benne. A pünkösd a régi felfogás szerint az élet kiteljesedésének, a termékenységet hozó kegyelem utáni vágyakozás ünnepe – emelte ki a néprajzkutató.

Ezt az ősi természetünnepet teljesítette ki a Szentlélek kiáradásának keresztény vonatkozása. Pünkösd tehát a keresztény Egyház születésnapja – tette hozzá Harangozó Imre. A paraszti hagyomány szerint a nagy nyári munkák előtt meg kell állni egy kicsit. Ünnepelni kell, imádkozni a bő esztendőért. Volt olyan népszokás például, hogy a lányok pünkösd hajnalán fűzfa alatt fésülködtek. A szomorúfűz lehajló ágai segítették a haj növekedését.

Pünkösd környékén gyakran a legények számára versenyeket rendeztek. Lovas versenyek, bikát legyőző megmérettetések is zajlottak. Például az lett a pünkösdi király, aki az emberek közé kiengedett bikát meg tudta fékezni. Zajlottak lófuttatások is. Máshol megválasztották a királyt. Volt, aki egész évre elnyerte ezt a tisztséget. Elvégezték mások a rábízott munkát, ingyen ihatott a kocsmában, vagy más kiváltságai voltak.

A fiatal lányok más hagyományokat is követtek. A pünkösdölés során például énekes-táncos adománygyűjtés zajlott. Négy nagyobb leány körbevett egy kisebbet, majd körbehordozták a faluban. Belőle lett a pünkösdi királyné. Korábban ez a szokás a termékenységhez kapcsolódhatott, majd karitatív célokat kapott.

Ételek tekintetében szelídgesztenye, illetve az addigra megnőtt kiskacsákból, csirkéből készült étkek kerültek az asztalra. Mellé salátát fogyasztottak. De szokás volt a pünkösdi bárány is, főleg a juhtartók között.


Kövessen minket Facebookon!