Folyamatosan emelkedett az őshonos lófajták állománya az utóbbi öt évben. Az Agrárminisztérium és a tenyésztők szoros együttműködésének, valamint az őshonos támogatásoknak köszönhetően – közölte az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kedden Tiszaföldváron.
Farkas Sándor, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület által szervezett országos hidegvérű ménvizsgán köszöntőbeszédében elmondta: az elismert lótenyésztő szervezetek által nyilvántartott, törzskönyvezett összes lóféle – a magyar parlagi szamarat is beleértve – közel 77 százaléka őshonos lófajta.
A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület magas szintű szakmai munkájának köszönhetően évről évre nő a hidegvérű kancák száma – közölte. Ma már 1300 egyeddel büszkélkedhet az egyesület. Ez nemcsak az őshonos fajták esetében a legnagyobb egyedszám, hanem a Magyarországon tenyésztett összes lófajta tekintetében is – számolt be.
Hozzátette: a ménjelöltek küllemi vizsgálatán, a fogatos vizsgán, az indítási próbán tapasztalható volt kedd reggel is, hogy magyar hidegvérű kiváló fogatos ló. A lófajtát sárga, fekete, pej, szürke és deres színváltozatokban tenyésztik. Megbízhatóan dolgozik, betanítása valamennyi fajta közül az egyik leghálásabb feladat.
Nem véletlen, hogy a sokrétűen munkára fogható magyar hidegvérűt újra felfedezik. Nehéz terepen, például erdőgazdaságokban szívesen alkalmazzák az erőgépek kiváltására – jegyezte meg. Az őshonos lófajták védelme, génmegőrzésének és korszerűsítésének elősegítése egyaránt kiemelkedik a Nemzeti Lovas Programban megfogalmazott – lótenyésztéssel kapcsolatos – fő célkitűzések közül.
Farkas Sándor azt mondta, hogy a hidegvérű lovak mindig jelen voltak és meghatározó szerepet töltöttek be a magyar nép életében. Nagy arányuk az ország lóállományában azt bizonyítja, hogy képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó használati igényekhez.
Dallos Gyula, az Agrárminisztérium miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a kormány az Agrárminisztérium által a vidékkel szimbiózisban él. Stratégiailag fontos a vidék, az agrárium tevékenysége. Példaértékűnek nevezte, hogy Nagy Ferenc, a Homokréti Ménes tulajdonosa tizenöt év alatt egy „lepusztult tsz-majorból” európai szintű hidegvérű tenyésztelepet hozott létre és üzemeltet. A hidegvérű lónak a huszonegyedik században is van jelene és lesz jövője – hangsúlyozta.
Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület társadalmi elnöke elmondta: a magyar hidegvérű lovak tenyésztőinek köszönhető, hogy ez a fajta meg tudott maradni és képes volt fejlődni. Ennek az állománynak nincs állami ménese. A tenyésztők lelkesedéséből tartják fenn a nagyon kevésnek számító, mindössze nyolc ménvonalat – közölte.
Az eseményen Farkas Sándor átadta a Nagy István agrárminiszter által első alkalommal odaítélt „Kiváló ménes” kitüntető címet Nagy Ferencnek, a Homokréti Ménes tulajdonosának. A keddi magyar hidegvérű ménvizsgán tizenkilenc tulajdonos ugyanennyi ménjelöltje indult – tájékoztatott az Agrárminisztérium Sajtóiroda.
