Az elmúlt év végén az Agrárminisztérium a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel módosította a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 27/2014. (XI. 25.) FM rendeletet.
hirdetés
A módosítás főbb pontjai az alábbiakban olvashatóak. A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni. A kárbejelentést téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-ig, tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-ig kell megtenni. Őszi fagy esetén pedig szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-ig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-ig.
hirdetés
Pontosítva lett, hogy a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák azok, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil, ember számára járható, merev vagy rugalmas műanyagból készült termesztő berendezés alatt növekednek. Ebbe nem tartozik bele a talajtakaró fólia, az ember számára nem járható üvegbúra vagy fóliaalagút, és az üvegfedelű hordozható keret használata.
hirdetés
Bővítve lett a rendelet azzal, hogy nem lehet kárbejelentést tenni a nagyvízi mederben fekvő terület vonatkozásában mezőgazdasági árvízkárra és belvízkárra és az egységes kérelem felületen késedelmes benyújtási határidőt követően bejelentett területre, illetve növénykultúrára, az újravetett, újratelepített vagy másodvetett növénykultúra kivételével. Új a rendeletben, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a kárbejelentéssel érintett terület egy részére vagy egészére vonatkozóan a kárbejelentés tárgyában hozott döntés meghozataláig szankciómentesen visszavonhatja az agrárkár-megállapító szervnél az agrárkár-megállapító szerv által a honlapján közzétett nyomtatványon.
Kiegészül a rendelet az ültetvényekre vonatkozó pontosításokkal is. A mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében kizárólag a termőre fordult, a káresemény bekövetkezésének időpontjában még termő, megyei referenciahozam leadására képes és szakszerűen művelt területen termesztett ültetvényre jogosult megtenni. Termőre fordult ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyben a termés hozatalára képes azonos fajhoz tartozó egyedek aránya eléri a 70%-ot a kárbejelentéssel érintett területen alkalmazott termesztéstechnológia alapján elvi szinten megállapítható legmagasabb egyedszámhoz képest. Szakszerűen művelt területnek minősül az a terület, amelyen a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkákat megfelelően elvégezték. Ideértve az adott növénykultúra művelésmódjának megfelelő metszést is.
A módosítás pontosítja és kiegészíti a mezőgazdasági káresemény igazolásának és ellenőrzésének kérdéseit is. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését. Valamint annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést, a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét, a földterület szakszerű művelését. Illetve ültetvények esetében a termőképességet. Amennyiben az agrárkár-megállapító szerv megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentésében valótlan adatot szolgáltatott, vagy a kárbejelentés nem megalapozott, akkor káresemény nem lesz megállapítva.
A nem megalapozottság főbb esetei: ha nem a kárbejelentésben szereplő időjárási és más természeti esemény következett be, a kárbejelentéssel érintett terület nem érintett időjárási és más természeti eseménnyel, a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentés tárgyát képező növénykultúra található, a kárbejelentéssel érintett területen a növénykultúra nem beazonosítható- kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét. Ültetvények esetében nem termő növénykultúra található a kárbejelentéssel érintett területen, a kárbejelentéssel érintett terület nem szakszerűen művelt, a kárbejelentés határidőn túl kerül benyújtásra, a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a káreseménnyel érintett területen a termesztő berendezés – annak megsemmisülése esetén annak maradványai – nem lelhetőek fel, a szaporítóanyag-előállítás kapcsán a kárbejelentéssel érintett terület nem szerepel a növénytermesztési hatóság által vezetett nyilvántartásban.
Bekerült még a rendeletbe, hogy az agrárkár-megállapító szervnek a döntésében foglaltakat a lábon álló növénykultúra vonatkozásában kell megállapítania, ha a növényben vagy a termőre fordult növény termésében a mezőgazdasági káresemény észlelhető sérülést okozott, ezenkívül az is, hogy a hozamcsökkenés megállapítása során drónfelvételek és határszemle során rögzített adatokat is figyelembe veszi – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
