Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én.
Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe. Az esemény középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak.
Ez is érdekelheti
Ismét több százan futócipőben búcsúztatták az évet BékéscsabánNapjainkban az élelmiszergazdaság fenntarthatóságának fejlesztése újabb és újabb megoldandó feladatok elé állítja az élelmiszerlánc szereplőit. A Nébih támogató hatósági munkájának része, hogy lehetőséget teremt az élelmiszerláncot érintő időszerű feladatok megvitatására és közös ágazati álláspont kialakítására. Ebben kiemelt szerepet kap a hivatal szakmai egyeztető fóruma, a Nébih Kerekasztal.
A hatodik alkalommal – csaknem 100 szakember részvételével – megrendezett eseményen az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetéséről folytattak izgalmas és sokrétű online eszmecserét a résztvevők. Megnyitó beszédében dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a csomagolóanyagok fenntarthatósági problémái mellett azok sokrétű szerepét is hangsúlyozta.
Habár az élelmiszerláncban felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése félreérthetetlen társadalmi elvárás, nem szabad elfeledkeznünk azok élelmiszerbiztonsági és minőségmegőrző szerepéről sem. A témakör komplexitása miatt minden eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség az élelmiszerlánc szereplői és a hatóság között.
Napjaink fogyasztója az élelmiszerbiztonsági, kényelmi és gazdasági szempontok mellett fenntarthatósági elvárásokat is támaszt az élelmiszerek csomagolásával szemben. Az ideális csomagolóanyag ezen – sokszor egymásnak ellentmondó – jellemzők olyan kombinációját hordozza, amely az adott termékhez a legjobban illeszkedik. A téma bemutatására felkért szakértők részletesen ismertették az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok szabályozási kérdéseit, kiváltásának lehetőségeit, illetve a csomagolóanyag-fejlesztés potenciális irányait is.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontokat figyelembe véve az élelmiszerek csomagolása ma még sok esetben nem váltható ki a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal. A járványhelyzetben ráadásul még inkább felértékelődött az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok higiéniai szerepe. Ezért az alternatív csomagolóanyagok fejlesztése mellett, továbbra is fontos a jelenleg alkalmazottak környezetbarát újrafeldolgozásának vagy energetikai hasznosításának korszerűsítése.
A Nébih legfrissebb, reprezentatív fogyasztói felmérése az mutatja, hogy a magyar vásárlók több mint felének a döntéseiben ma már szerepet játszik valamilyen mértékben a környezetvédelem. A lakosság 77%-a minden esetben saját bevásárlószatyorral, táskával indul el a boltba. További 19% pedig törekszik rá, de néha elfelejti. 51% véli úgy, hogy az élelmiszer-előállítók túl sok csomagolóanyagot alkalmaznak.
Az élelmiszerek csomagolásának környezeti hatása pedig jelentős aggodalommal tölti el a fogyasztókat. Ez az aggodalom olyan erős, hogy a csomagolás környezetterhelését sokszorosan túlbecsülik a termékéhez képest, amelyet a csomagolás védeni hivatott. Ugyanakkor a szakértők által ismertetett kutatási eredmények egybehangzóan bizonyítják, hogy az élelmiszercsomagolás az élelmiszerek romlásának késleltetésével hozzájárul az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez. A két hatás mérlege pedig azt mutatja, hogy a csomagolóanyagok környezeti hatásánál sokkal jelentősebb a csomagolás hiányából eredő élelmiszerpazarlásból származó környezeti teher.
A VI. Nébih Kerekasztal tapasztalatai megerősítették, hogy a kérdéskör komplexitása ellenére szükségessé vált a fenntarthatóbb, élelmiszerbiztonsági szempontból is megfelelő új élelmiszercsomagolási és hulladékhasznosítási megoldások kialakítása, amely az élelmiszerlánc-szereplők és a fogyasztók közös érdeke. Ebben kiemelt fontosságú a tudományos innovációk ösztönzése, amelyet azonban továbbra is széleskörű szakmai-társadalmi párbeszédnek kell kísérnie – tájékoztatott a hivatal.








