Különös téli jelenségek a kardoskúti Fehér-tavon

téli Fotó: Palcsek István Szilárd / Körös-Maros Nemzeti Park

A fagyos, havas, szeles téli időben látványos jelenségek figyelhetők meg a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. Madarak jégbefagyott lábnyomai, tavi csillagok, hatalmas repedések tarkítják a felszínt.

hirdetés

A kardoskúti Fehér-tó és a legtöbb környező időszakos vízállás igen sekély, főleg a kiterjedéséhez képest. Emellett erősen kitett a szeleknek, a viharos lökéseknek semmi nem áll az útjában. Ezek a tényezők minden évszakban befolyásolják a tó életét, télvíz idején pedig látványos jelenségeket hoznak létre.

hirdetés

A legutóbbi havazások során fehérbe öltözött a puszta. Az erős szélviharok átvájták, elhordták a havat, s ahol lerakták, ott látványos képződményeket alakítottak ki. A tó felszínén nagyméretű repedések, rianások jelentek meg. Ezek mentén valószínűleg kis mennyiségű víz fel is törhetett a jégtáblák között, érdekes erezeteket hozva létre. Néhol fésűkagylóra, másutt szívre hasonlító formák jöttek létre. Amikor pedig a jég felszíne olvadni kezdett akkor a rajta járkáló madarak lábnyomai fagytak bele a következő mínuszok révén.

A sekélyebb állóvizekben, amilyen a kardoskúti Fehér-tó is, befagyáskor tavi csillagok (jégpókok) alakulnak ki. Erre akkor van a legnagyobb esély, ha a felszínen egy kevés hó is van. Ilyenkor a jégtakaróban függőleges pórusok képződnek, és egy-egy ilyen pórus válhat feláramlási lyukká. A kapillárishatás miatt ezeken keresztül felfelé áramlás indul az alsóbb, melegebb vízrétegből. Ez a víz a hó pórusain beszivárogva latyakot képez, melyben sugárszerűen szétterül. Az áramlás elősegíti, hogy a „karok” kifelé terjeszkedjenek a középpontból, közben a kiáramló víz hőmérséklete csökken, a hőeloszlás pedig mérsékeli az elágazások méretét.

Repedések, rianások is gyakran megfigyelhetők a sekély, befagyott állóvizek felületén. A jégmező minden repedését a jégben lévő feszültségek okozzák. Ezek a feszültségek főként a jégtakaró hőmérséklet-változásaiból, a szélből és a hullámokból erednek. Az újonnan kialakult jégen általában nincs sok repedés. Azonban mire a jégréteg vastagabb lesz, és átment néhány hideg-meleg cikluson, egyre több és több jelenik meg belőle. A jégtakarók geometriája, a part tulajdonságai és a hővezető képesség azok a további tényezők, amelyek szerepet játszanak a repedések formálódásában – írja a Körös-Maros Nemzeti Park.

hirdetés