Von der Leyen: az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja

kék hír, rendőrség, emberölési kísérlet
  • Csehország támogatja az orosz kőolajimport betiltását, ha halasztást kap (2022.05.04. 18.17)
  • Von der Leyen: az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja (2022.05.04. 9.22)
  • Rakétatámadás érte Kárpátalját (2022.05.03. 22.11)
  • Szijjártó: Jelenleg lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot (2022.05.03. 12.03)
  • Orbán Viktor felkerült az “Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec honlapra (2022.05.02. 16.44)

(2022.05.04. 18.17)
Csehország támogatja az orosz kőolajimport betiltását, ha halasztást kap

Csehország kész támogatni az orosz kőolaj behozatalának a betiltását az Európai Unióba, ha ennek végrehajtásában megfelelő halasztást kap – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatón Prágában.

hirdetés

Petr Fiala szerint Csehországnak két, esetleg három év halasztásra van szüksége, amíg megnövelnék azon vezetékek kapacitását, amelyeken keresztül máshonnan érkezne a kőolaj az országba. “Ezen feltételek teljesítése mellett Csehország kész támogatni a hatodik európai uniós szankciócsomagot” – szögezte le a cseh miniszterelnök.

“Annak érdekében, hogy Európa megszabaduljon az orosz energiától való függőségétől, az európai országok szolidaritására van szükség” – mutatott rá Fiala. Elmondta, hogy ez lesz az egyik legfontosabb témája csütörtöki berlini látogatásának, ahol Olaf Scholz német kancellárral fog tárgyalni. “Támogatjuk az Oroszország elleni legkeményebb szankciókat, ez az álláspontunk nem változik. A kezdetektől fogva azt is állítjuk, hogy a szankciók nem árthatnak többet a cseh állampolgároknak, mint az Oroszországi Föderációnak” – hangsúlyozta miniszterelnök újságírók előtt. (MTI)

2022.05.04. 9.22
Von der Leyen: az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja

Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Ursula von der Leyen, az Európai Parlament plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért.

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tiltja meg az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.

2022.05.03. 22.11
Rakétatámadás érte Kárpátalját

A háború kezdete óta most először érte rakétatámadás Kárpátalját, a lövedék a hegyvidék egyik infrastrukturális objektumába csapódott be, tart a kárfelmérés és annak tisztázása, hogy vannak-e sérültek vagy áldozatok – közölte Viktor Mikita kormányzó.

A karpatalja.ma portál a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációra (OVA) közlése alapján azt írta, hogy a légitámadás az egyik hegyvidéki járásban történt. A portál újságírói értesülésre hivatkozva arról adott tájékoztatást, hogy a rakéta a volóci területen csapódott be.

A kárpátaljai Volóc a legközelebbi ukrán–magyar a Csap–Záhony határátkelőtől 115 kilométernyire található. A kárpátaljai portál este tíz óra körül arról írt, hogy egy elektromos alállomást és egy vasútállomást ért találat, a helyszínen tűz van. (MTI, Index)

2022.05.03. 12.03
Szijjártó: Jelenleg lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy bár Magyarország minden szankciós csomagot megszavazott eddig az Európai Unióban, ennek ellenére folyamatosan “igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie. “Ennek persze egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni” – húzta alá.

“Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat (…). Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” – mondta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy jelenleg a magyar kőolajfelhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására. Kiemelte: az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és jelentős beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.

“Ennélfogva aztán, hogy van ez a külső, rajtunk kívül álló körülmény, még csak el sem jutottunk addig, hogy arról beszéljünk, hogy a magyarországi finomító technikai átállítása egy más típusú kőolajra milyen hosszú időt venne igénybe, és hány százmillió dollár beruházást kellene ennek érdekében végrehajtani” – fogalmazott.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját, sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a Mol Nyrt. a technikai vezetője egy kazah-kínai-magyar konzorciumnak, amely egy nagy kazahsztáni földgázmező kitermelésével foglalkozik. Amennyiben megkapják a nur-szultani kormány jóváhagyását, akkor jövőre meg is kezdik a kitermelést. Emellett az MVM egyik leányvállalata két itteni erőmű építésénél is lehetőséget kapott a hűtési rendszer szállítására – közölte.

Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki Kazahsztánnak, hogy jelentős szerepet vállal a terrorellenes küzdelemben, az Afganisztánnal szomszédos térség stabilitásának megteremtésében, a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásában, valamint a migrációs folyamatokkal, csempészettel szembeni fellépésben.

Leszögezte: “ha valamire most egyáltalán nincs szükség, az egy újabb biztonsági kihívás a világnak ezen a részén, éppen elég nekünk szembesülnünk az Ukrajnában zajló háborúval, amelynek minden egyes pillanata biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. A külgazdasági és külügyminiszter később Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is találkozik, majd délután tovább utazik Kirgizisztánba. (MTI)

2022.05.02. 22.07
Zelenszkij: az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni

Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ERT görög közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. “Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” – hangsúlyozta Zelenszkij. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg. “Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt 2-3 év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” – szögezte le.

Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, miszerint a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna. “Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” – jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.

“Pontosan a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Eddig, sajnos, Oroszország ugyanott tart: a mi földünkön gyakorol nyomást ránk” – fejtette ki az államfő, hozzátéve: meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy két hónappal a háború kezdete után már több tízezer a halálos áldozatok száma a dél-donyecki Mariupolban. “Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most” – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 27, 2020-ban 8, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.

A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról. “Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik” – fűzte hozzá a tanács.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében a rendfenntartók már 1202 olyan helyi lakos holttestét tárták fel, akiket az orosz csapatok öltek meg a terület megszállása alatt. Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint hozzátette, hogy szinte minden nap találnak újabb és újabb holttesteket.

Irina Vengyiktova főügyész pedig arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az ukrán hatóságok megállapították a személyazonosságát a Kijev megyei Bucsában a civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsítottnak. Az ügyészségi vizsgálat szerint Szergej Kolocej, az orosz nemzeti gárda egységparancsnoka gyanúsítható négy fegyvertelen férfi megölésével a városban.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. Megjegyezte, hogy a több mint százéves műemléképület túlélt két világháborút. Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője a kora esti órákban közölte, hogy rakétacsapás érte Odessza városát, halálos áldozatok és sebesültek is vannak, de számukat nem hozta nyilvánosságra. (MTI)

2022.05.02. 16.46
Az Azovsztalból 126 embert evakuáltak, 69-en közülük Zaporizzsjába tarnak

Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en akartak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint “a Vlagyimir Putyin elnök által kezdeményezett” művelet keretében április 30-án 25 ember jött elő az Azovsztalhoz közeli házakból, további 21 ember pedig az üzem területéről, ők mindannyian azt választották, hogy a “Donyecki Népköztársaságban” maradnak.

Május 1-jén nyolcvan embert evakuáltak a létesítményből, közülük a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint 69-en döntöttek úgy, hogy a “kijevi rezsim” által ellenőrzött terültre távoznak. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, jelenleg Zaporizzsja felé tartanak, biztonságukat az úton az orosz fegyveres erők szavatolják. António Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten Moszkvában és Kijevben is járt, egyebek között annak érdekében, hogy előmozdítsa az Azovsztal területén lévő civilek kimenekítését.

Ukrajna korábban többször azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Mariupol lakosait erőszakkal orosz területre telepíti át. Az orosz hatóságok ezt tagadják és azt állítják, hogy “humanitárius folyosókat” nyitnak a menekülők számára mind Oroszország irányába, mind Ukrajna belseje felé.

Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az Azovi-tengeri kikötőváros “felszabadításáról”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök “emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.

Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a “Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet. A RIA Novosztyi hétfőn a luhanszki “népi milíciára” hivatkozva hétfőn közölte, hogy a “felszabadított” Rubizsne városban az ukrán hadsereg által agyonlőtt civilek holttestére bukkantak. Számokat az orosz állami hírügynökség nem közölt. Orosz híradások szerint az ukrán fegyveres erők hétfőn nehézfegyverekkel lőtték a Donyec-medencének a szakadárok által ellenőrzött több települését. (MTI)

2022.05.02. 16.44
Orbán Viktor felkerült az “Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec honlapra

Felvette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt honlapjára az “Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet – adták hírül hétfőn ukrán és orosz hírportálok.

Az oldalon olvashatók szerint a magyar kormányfő azért került fel, mert “az orosz háborús bűnösök cinkosa, bűntárs az orosz hatóságok Ukrajna és állampolgárai ellen elkövetett bűncselekményeiben, részt vesz az Ukrajna elleni humanitárius agressziós cselekményekben, ukránellenes propagandista és együttműködik az orosz agresszorral”.

A honlapon Orbán Viktor személyes adatainál születésének dátuma szerepel, helyeként csak Magyarországot jelölték meg. Ezenfelül azt közlik róla, hogy “magyar államférfi és politikus, Magyarország miniszterelnöke, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt vezetője”.

Ukrán hírportálokon megjelent beszámolókra, valamint a Youtube videomegosztón nyilvánosságra hozott felvételekre hivatkozva főként azt vetik a szemére, hogy “az egyetlen az Európai Unióban”, aki megtagadja, hogy Ukrajnának szánt nyugati fegyverek áthaladjanak országa területén, és “még hosszú távon is ellenzi” az orosz gázimport leállítását. A Mirotvorec bírálja azért, mert állítása szerint az orosz-ukrán háború témáját aktívan felhasználta saját választási programjához, állami szinten terjesztve az orosz narratívákat, miszerint a demokratikus ellenzék Magyarországot be akarja vonni a háborúba Ukrajna oldalán”. A honlap kiemelte még, hogy 2022. február végén, nem sokkal “Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország nem akar és nem is fog fegyvereket szállítani Ukrajnának a megszállók elleni védekezésre”.

A Mirotvorec honlap 2014-ben jött létre Anton Herascsenko kezdeményezésére, aki akkoriban az ukrán belügyminisztérium külső tanácsadója volt. Azóta a portál olyan személyek adatait teszi közzé, akiket Ukrajna elleni agresszióval gyanúsítanak – írta a delo.ua. A Mirotvorec kezdetben csak azoknak az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak abban, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már más olyan személyek adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint “Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.

Az oldalra 2020 végén felkerült Bocskor Andrea kárpátaljai születésű fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, jóval előttük pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is bekerült az adatbázisukba. Róla azt állították, hogy “támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen”, beavatkozott az ország belügyeibe, szította és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában. (MTI)

2022.05.02. 10.33
Valós veszélye van az egész Európára kiterjedő háborúnak a bolgár elnök szerint

Óva intett az ukrajnai háború kiterjedésétől Rumen Radev bolgár elnök vasárnap, a május elseje alkalmából tartott beszédében. „Valós veszélye van annak, hogy ez a háború egész Európára átterjedhet, vagy akár világméretűvé is fajulhat” – mondta Radev.

A bolgár elnök bár nem említette beszédében Oroszországot és Ukrajnát, úgy fogalmazott, hogy „Európa szívében robbanások zaját hallani”. „Otthonunk, gyermekeink, hazánk és a természet is áldozatául eshetnek a helyzet elmérgesedésének” – figyelmeztetett.

A bolgár vezető hangsúlyozta: „hazafias kötelessége” elejét venni annak, hogy Bulgária belesodródjon az ukrajnai háborúba.

Az államfő e kijelentésével szembeszegült Kiril Petkov miniszterelnökkel, aki fegyverszállítmányokat akar Bulgáriából Ukrajnába. A kérdésben a liberális-szocialista négypárti kormánykoalícióban nincs egyetértés. A szófiai vezetés mindemellett humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának. (hirado.hu)

2022.04.30. 18.21
Kormányhivatal: több mint 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 743 menekülőnek segítettek az ott dolgozók, az éjszakát 150 ember töltötte a létesítményben – közölte a Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-vel. A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írta a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a közleményben. (MTI)

2022.04.29. 21.08
Nap mint nap menekültek ezrei térnek haza az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába – mondta a német szövetségi belügyminiszter egy pénteki interjúban.

Nancy Faeser az ntv hírtelevíziónak elmondta, hogy meredeken csökken a Németországba érkező ukrán háborús menekültek száma – a hatóságok a márciusi napi tizenötezer ezer után napi kétezer menekültet regisztrálnak -, és sokan már vissza is tértek hazájukba.
Hozzátette: az orosz támadás képei félelmetesek, de a harcok az ország keleti részére koncentrálódnak, és érthető, hogy visszatérnek emberek, például nők, akik a hadseregbe bevonult felnőtt fiaikat hagyták hátra. Mint mondta, a német kormány tudomása szerint Lengyelországból naponta csaknem húszezer menekült tér vissza Ukrajnába. “Tudjuk, hogy közülük sokan korábban Németországban voltak” – emelte ki Nancy Faeser.

A miniszter elmondta, hogy a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség eddig 390 ezer ukrajnai háborús menekültet vett nyilvántartásba. Kiemelte, hogy a menekültek tényleges száma jóval nagyobb lehet, mert csak a csoportosan, szervezetten, vonattal érkezőket regisztrálják, a saját autójukkal vagy más módon érkező ukránok pedig nem kerülnek be a menekültügyi nyilvántartásba. Rámutatott, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak Németországban, és csak utána kell menedékjogot kérniük. Addig maguk dönthetik el, hogy hová mennek, és az állami segítség helyett fordulhatnak rokonokhoz, barátokhoz, menekülteket segítő önkéntesekhez.

Ugyanakkor a szociális támogatás, a közpénzből finanszírozott ellátás és elhelyezés feltétele a menekültügyi regisztráció, és a szövetségi kormány igyekszik is előmozdítani a folyamatot, legfőbb célja, hogy minden menekültről készüljön fényképet és ujjnyomatot is tartalmazó regisztráció – mondta a német belügyminiszter.

2022.04.29. 16.57
Meghalt egy ukrán újságírónő a Kijev belvárosát ért csütörtök esti orosz rakétatámadásban – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az egyik orosz rakéta egy lakóházba csapódott. A házban lakott Vira Hirics, az ukrán Szabadság Rádió producere, akinek holttestét pénteken találták mega a romok alatt. Az újságírónő több mint négy éve dolgozott a rádiónál, korábban különböző televízióknál volt műsorvezető. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az épületből négy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. A híradások szerint a lakóházat nemrég építették, így még kevés lakója volt.  Klicsko szavai szerint az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-n indított háború kezdete óta eddig több mint százan haltak meg Kijevben, és a főváros 435 civil lakosa sérült meg.

Közben Lengyelország átadott Ukrajnának több mint kétszáz T-72-es harckocsit és néhány tucat gyalogsági harcjárművet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel közszolgálati rádióra hivatkozva. Wojciech Skurkiewicz lengyel védelmiminiszter-helyettes kifejtette, hogy Lengyelországnak csaknem négyszáz T-72-es harckocsija van, ezek egy részét 2019-ben korszerűsítették. Ukrajnának javarészt a nem modernizált harckocsikból adtak át. A tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy Varsó már szállított Ukrajnának egyebek mellett 2SZ1 Gvozgyika típusú önjáró tarackokat, Grad rakéta-sorozatvetőket és levegő-levegő rakétákat MiG-29-es és Szu-27-es repülőgépekhez. Hozzátette, hogy eddig Lengyelország által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke már meghaladta a 1,5 milliárd eurót. Az ukrán légierő parancsnoksága pedig arról adott hírt a Facebookon, hogy megérkezett Szlovákiából az Sz-300-as légvédelmi rendszer, amelyet már hadrendbe is állítottak Ukrajna déli részén.

A BBC orosz nyelvű adása arról számolt be, hogy az orosz erők elrabolták az Ukrajna keleti felben lévő Zaporizzsja megyében egy brit segélyszervezet két brit állampolgárságú munkatársát. A két brit egy anyának és két gyermekének segített csütörtökön kimenekülni egy településről. Az egyik orosz ellenőrző pontnál megállították őket, azóta nincs hír felőlük. (MTI) Bővebben itt.

2022.04.29. 13.03
Hollandia rendvédelmi tiszteket küld Ukrajnába a háborús bűnök kivizsgálására

A holland hadsereg részeként működő, de rendőri jellegű feladatokat is ellátó rendfenntartó erő, a Koninklijke Marechaussee (KMar) több tucat tisztet küld Ukrajnába, hogy segítsék a háborús bűnök kivizsgálását – írta pénteken az NlTimes hírportál.

A törvényszéki szakértőkből álló csapat extra védelemmel felszerelkezve indul Ukrajnába, hogy részt vegyen a bizonyítékok mihamarabbi összegyűjtésében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) számára. A holland rendfenntartó erők széles körű képzettségre tettek szert a törvényszéki tudományok területén a 2014 júliusában Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító repülőgéppel kapcsolatos nyomozások során – emlékeztetett az NlTimes. Többhetes ukrajnai tartózkodásuk során a KMar tisztjei olyan helyszíneken fognak vizsgálódni, ahol feltehetően háborús bűncselekményeket követtek el.

A holland kormány támogatja az Oroszország indította háború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálását, segíti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott vizsgálóbizottság munkáját, és társalapítója a háború miatt elszámoltatást szorgalmazó nemzetközi csoportnak. Wopke Hoekstra külügyminiszter egymillió eurót adományozott az ICC-nek az ukrajnai vizsgálatokhoz. Hollandia ezenfelül katonai támogatást is nyújt Ukrajnának: Kajsa Ollongren védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy korlátozott számban nehéztüzérségi fegyvereket, páncélos tarackokat küldenek. “Hollandia nem nyugszik addig, amíg minden háborús bűncselekményt ki nem vizsgálnak, és az elkövetőket nem vonják felelősségre” – nyilatkozott korábban Mark Rutte miniszterelnök.

2022.04.28. 22.11
Rakéták csapódtak be Kijev belvárosában

Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját csütörtök este, Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre.

Klicsko közölte, hogy a rakéták Kijev Sevcsenkivi kerületében csapódtak be. Szvitlana Vodolaha, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Hromadszke televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a támadásnak vannak sebesültjei, de pontos számuk még nem ismert. Az egyik rakéta egy pontosabban meg nem nevezett objektumot, a másik a mellette lévő lakóépületet találta el. “A becsapódás az alsóbb szinteken történt, a felső emeleteken pedig emberek tartózkodtak” – tette hozzá.

“Rakétatámadás történt a főváros központja ellen az ENSZ-főtitkár hivatalos látogatása alatt. Tegnapelőtt António Guterres egy hosszú asztalnál ült a Kremlben, ma pedig egy kilométerrel tőle robbanások történtek” – írta a rakétacsapásokra reagálva Mihajlo Podoljak,az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló békeküldöttség tagja a Twitteren. A tisztségviselő feltette a kérdést: “miért lehet még mindig tagja Oroszország még az ENSZ Biztonsági Tanácsának?”

Podoljak a nap folyamán korábban a Twitteren leszögezte, hogy Ukrajna bármilyen módon megvédi magát az orosz katonai agresszió ellen, beleértve az Oroszország raktárai és bázisai elleni csapásokat is. Szerdán pedig “természetesnek” és “isteni beavatkozásnak” minősítette az Ukrajnával határos három oroszországi régióban történt éjszakai robbantásokat. Moszkva a napokban figyelmeztette Ukrajnát, hogy ha a fegyveres erői orosz területeket támadnak, akkor az orosz hadsereg csapást mér Kijevre. (MTI)

2022.04.28. 8.58
Brit külügyminiszter: az orosz haderőnek Ukrajna egész területéről távoznia kell

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek el kell érnie, hogy az orosz haderő Ukrajna egész területéről kiszoruljon. Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján – Mansion House – szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború “mindenki háborúja”, mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú. Hozzátette: fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz. Liz Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat “egyszer és mindenkorra” leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból.

A brit külügyminiszter kijelentette: amikor a fegyverek végre elhallgatnak Ukrajnában, biztosítani kell, hogy Kijevnek meglegyenek a forrásai a biztonság fenntartásához, a további támadások elrettentéséhez és az újjáépítéshez. Nagy-Britannia éppen ezért dolgozik egy vegyesbizottság létrehozásán Lengyelországgal annak érdekében, hogy Ukrajna NATO-normáknak megfelelő fegyverzethez jusson. London emellett elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetségesekkel egy új Marshall-terv összeállításán is Ukrajna számára – mondta a brit külügyminiszter. Liz Truss szerint le kell vonni az ukrajnai háború tanulságait.

Nagy-Britannia már jóval a háború kitörése előtt küldött fegyvereket Ukrajnának és ukrán katonákat is kiképzett, a világnak azonban még többet kellett volna tennie az invázió elhárításáért. “Ezt a hibát még egyszer nem követjük el” – fogalmazott a Mansion House-ban mondott beszédében a miniszter. Kijelentette: néhányan azzal érvelnek, hogy Ukrajnának nem szabad nehézfegyvereket szállítani, mert félő, hogy ez a jelenleginél is rosszabb helyzetet provokálna ki. “Az én véleményem azonban az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció. Most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje” – fogalmazott a brit külügyminiszter. Hozzátette: a NATO “nyitott ajtók” politikája “szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.

Kijelentette, hogy a NATO szerepét globálissá kell tenni. Ez nem más térségekben lévő országok felvételét jelenti, hanem azt, hogy a NATO-t alkalmassá kell tenni globális szinten felmerülő fenyegetések kezelésére – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint mindez azonban erőforrásokat igényel, és ezért el kell érni, hogy a NATO-tagországok számára elvárásként megfogalmazott 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arány ne a védelmi költségvetések plafonja, hanem a minimuma legyen. Truss alig burkolt utalást tett arra, hogy a Nyugat kész Kínával szemben is a határozottabb magatartásra. Kijelentette: az egyes országoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ez Kínára is vonatkozik. Hozzátette: Peking nem ítélte el az orosz inváziót és az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket, sőt a Kínába irányuló orosz export az idei első negyedévben csaknem harmadával nőtt. Kína felemelkedése azonban nem magától értetődő, és ez a felemelkedési folyamat nem fog folytatódni, ha Kína nem tartja be a szabályokat – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Hangsúlyozta: Kínának szüksége van a hét vezető ipari hatalom csoportjával (G7) folytatott kereskedelemre, és a G7-országoknak vannak választási lehetőségeik, mivel ők adják a világgazdaság teljesítményének felét. “Oroszországgal szemben már megmutattuk, hogy milyen választási lehetőségek alkalmazására állunk készen a nemzetközi szabályok megsértése esetén, és megmutattuk azt is, hogy készek vagyunk a biztonságot és a szuverenitás tiszteletben tartását a rövid távú gazdasági előnyök elé helyezni” – mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a Nyugat most már felismeri, “hogy a kleptokráciákból kiszivattyúzott olcsó földgázra és tőkére” alapozott növekedés valójában futóhomokra alapozott növekedés, amely nem ugyanaz, mint a magasabb termelékenységből és a nagyobb arányú innovációból eredő tényleges, tartós növekedés. (MTI)

2022.04.27. 20.30
Német alkancellár: Németország “szó szerint szegényebb lesz” a háború miatt

Berlin, 2022. április 27., szerda (MTI) – Németország “szó szerint szegényebb lesz” Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a háború előtt készített előrejelzésekhez képest, de az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget – jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a német gazdaság idei alakulásáról készített kormányzati előrejelzés bemutatóján.

Az Európai Unió legnagyobb gazdasága a háború előtt, januárban készített prógnózisban jelzett 3,8 százalékkal szemben 2,2 százalékkal növekedhet – ismertette a miniszter. Azzal kapcsolatban, hogy az energia drágulása miatt a szerdai kormányülésen elfogadtak és a törvényhozás elé terjesztettek egy újabb támogatási csomagot, amely a többi között tartalmazza, hogy júliustól három hónapig csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterhet és 9 euróra (3420 forint) csökkentik a havi bérlet árát a közösségi közlekedésben, kiemelte, hogy “lehetetlen és nem is kívánatos” minden költség átvállalása, mert a hatékonyság javításához szükség van az árakban megmutatkozó piaci ösztönzőkre.

Robert Habeck hangsúlyozta, hogy Ukrajna “a szabadságáért, a demokráciájáért, az államformájáért és a függetlenségéért harcol, de ezzel értünk is harcol, Németországért, Európáért, a békerendünk alapját jelentő értékekért”. Ezért Németország a többi európai “liberális demokráciával” együttműködve pénzzel, fegyverrel – beleértve a nehézfegyverzetet -, és az Oroszország elleni szankciókkal is támogatja Ukrajnát, és teljes erővel dolgozik, hogy függetlenné váljék az orosz energiaimporttól. Mindez Ukrajna közvetlen támogatását jelenti, de Németország és Európa közvetett módon is támogatja az orosz invázió ellen harcoló országot, méghozzá a gazdaságban zajló folyamatok révén. Ennek a támogatásnak “nagy ára van, de meg kell fizetnünk ezt az árat” – fejtette ki a Zöldek politikusa.
Ismertette, hogy az utóbbi hetekben sikerült jelentősen csökkenteni az Oroszországból importált kőolaj és földgáz arányát a németországi fogyasztásban. A kőolaj esetében a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra, a földgáznál az 50 százalék feletti szintről 35 százalékra csökkent ez az arány. Mindazonáltal a leválás az orosz importról az energia drágulásához, a korábban vártnál magasabb inflációhoz és gyengébb gazdasági növekedéshez vezet – húzta alá a gazdasági miniszter, hozzátéve: az ukrajnai háború és gazdasági következményei megmutatják, hogy Németország “sérülékeny”.

A lengyelországi és bulgáriai orosz gázszállítás leállításáról szólva kiemelte, hogy Moszkva “fegyverként” használja az energiahordozókat, de az ellátás egyelőre mindkét országban stabil. Megjegyezte: Németország súlyos helyzetbe kerülne, ha egyik napról a másikra leállna az orosz földgázgázimport, a gazdaság recesszióba kerülne, teljesítménye akár 6,5 százalékkal csökkenhet tavalyhoz képest. Azonban a tárca adatai szerint nincs fennakadás a gázszállításokban, és a földgáztározók töltöttsége emelkedik, az április eleji 27 százalék után már 33,5 százalékos, megfelel a sokévi átlagnak. A minisztérium előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) az idei 2,2 százalék után jövőre 2,5 százalékkal növekedhet. Az infláció az idén 6,1 százalékos lehet, 2023-ban 2,8 százalékra mérséklődhet.

A kormányülésen elfogadott csomag a többi között azt tartalmazza, hogy az EU-s szabályoknak megfelelő legalacsonyabb szintre csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterhet. Így a dízel ára nagyjából 30 centtel, benziné 14 centtel csökkenhet a június-augusztusi időszakban a kormányzati számítások szerint. Az adófizetők fejenként bruttó 300 eurót is kapnak. Az energiaköltség-támogatás nevű egyszeri juttatás a jövedelemadó hatálya alá tartozik, aminek révén a magas keresetűek kisebb nettó összeghez jutnak, mint az alacsony keresetűek. A gyermekes családok gyermekenként további 100 eurót kapnak. A nyári időszakra szóló 9 eurós havi bérletet a tervek szerint a helyi mellett a regionális közösségi közlekedésben is bevezetik. Ez az intézkedés jelentős tehercsökkenést jelent, tekintve, hogy például Berlinben 86 eurót kell fizetni a havi közlekedési bérletért. Ez az energiahordozók drágulásának ellensúlyozását szolgáló második támogatási csomag Németországban. A szövetségi parlament (Bundestag) várhatóan május 20-án dönt róla, elfogadása biztosra vehető.

A február elején kidolgozott első támogatási csomag a legkevésbé jómódú rétegek fűtési költségeinek csökkentését szolgálta. Ebben rendelkeztek a többi között arról, hogy a lakhatási támogatásban részesülők kétszemélyes háztartás esetén 175 euró egyszeri támogatást kapnak. Nagyobb háztartásokban a háztartás harmadik tagjától fejenként további 35 euró jár, az egyedül élők pedig 135 eurót kapnak.

Az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt a háztartásoknak az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért Németországban. A benzin és a dízel üzemanyag ára például először az idén lépte át a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. (MTI)

2022.04.27. 20.26
Ukrán vezérkar: az orosz erők több irányban hajtottak végre sikertelen támadásokat

Az orosz csapatok szerdán Ukrajnában több irányba is megpróbáltak offenzívát indítani sikertelenül – írta az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében. A közlemény szerint a nap folyamán az orosz erők egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Korábban a védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy két települést próbáltak az orosz csapatok elfoglalni Izjumtól mintegy 20 kilométerre, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légi csapásokat mértek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

A Donyec-medencében a harcok ismét kiterjedtek az ukrán és a szakadár területek közti frontvonal teljes hosszára, az orosz erők aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték az ukrán állásokat. A Donyecktől mintegy 50 kilométerre nyugatra fekvő Kurahove településnél megkísérelték áttörni az ukrán védelmi vonalat, de nem jártak sikerrel.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt állította, hogy az oroszok foszfortartalmú lövedékeket vetettek be Avigyijivka településen. Reggel légi csapást is mértek a városra, legalább egy civil megsérült. A kormányzó szerint foszforbombákkal kétszer lőtték a várost, először kedd este a helyi kokszüzem környékén, majd szerdán a városközpontban csapódtak e ilyen lövedékek. A csapások több helyen tüzeket okoztak a településen.

A kijevi vezérkar információi szerint a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye elfoglalt részeiben az orosz katonák átkutatják a helyiek házait, hogy azonosítsák az ukrán fegyveres erők tagjainak lakhelyét, és összeírják a helyieket. Az elfoglalt területen személyazonosító okmány nélkül tilos az utcára menni. A dél-ukrajnai Herszon megye megszállt területein az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erők, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenőrzése. Az orosz csapatok továbbra is akadályozzák, hogy civilek elhagyják a megszállt területeket.

Az ukrán állami vasúttársaság közölte, hogy újabb orosz rakétatámadás miatt megsemmisült a dél-ukrajnai Odessza megyében a Dnyeszter torkolatán átívelő közúti és vasúti híd, emiatt nem közlekednek az elővárosi vonatok Bilhorod-Dnyisztrovszkij felé. Szerhij Volinszkij, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka szerdai videoüzenetében azt kérte, hogy az 1940-es dunkerque-i művelet mintájára mentsék ki a város védőit. A náci németek 1940-ben teljesen bekerítették a francia és a brit katonákat Dunkerque közelében. A szövetséges csapatokat katasztrófa fenyegette, de a német parancsnokság elrendelte, hogy állítsák le az offenzívát, és ne közelítsék meg Dunkerque-et 10 kilométernél közelebb. A mentőakció során több mint 300 ezer francia és brit katonát evakuáltak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Hatvankét napja teljes blokád alatt harcolunk, most területileg az Azovsztal acélipari üzemben helyezkedünk el, és az Azov ezred egységeivel, illetve más alakulatokkal együtt látjuk el a feladatokat. A csapatunkban több mint 600 különböző súlyosságú sérült van, nagy szükségük van orvosi segítségre, nincs gyógyszer, nincs személyzet, aki segíthetne rajtuk. Emellett civilek is megsérülnek, akiknek lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk. Civilek százai, gyerekek tucatjai, sok fogyatékos és idős ember van velünk.

Nehéz a helyzet, gondok vannak a vízzel is. A fő üzenetem: mentsék meg a mariupoli helyőrséget. Alkalmazzák ránk a kivonási eljárást. Nem 1940 van, hanem 2022. Az emberek egyszerűen meghalnak itt. Meghalnak a sebesültek, mások pedig a csatákban. Civilek halnak meg itt velünk az óvóhelyeken, magánházakban és többemeletes épületekben, ahol egyszerűen agyonlövik őket” – mondta a parancsnok a Facebookon közzétett üzenetében. Hozzátette, hogy Mariupol védői segítséget remélnek. Közben Ihor Terehov harkivi polgármester azt ígérte a Telegramon, hogy Ukrajna győzelme után az első tanácsülésen javasolni fogja az összes, Oroszországra utaló közterületnév megváltoztatását. (MTI)

2022.04.27. 20.24
Putyin óvott a külső beavatkozástól

Ha valaki kívülről be akar avatkozni az ukrajnai háborúba és stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, “villámgyors csapásra” számíthat – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai szentpétervári törvényhozói tanácskozáson.

“Ha bárki kívülről akar beavatkozni az Ukrajnában zajló eseményekbe és elfogadhatatlan stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, tudnia kell, hogy a válaszunk villámgyors lesz” – mondta Putyin, “Az Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghoztuk” – tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy ezt a figyelmeztetést már általa “különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború elején elmondta. Mint mondta, Oroszországnak minden eszköze megvan az ellencsapáshoz.

Az Ukrajna elleni inváziót indokolva azt mondta, hogy ennek elrendelésével nagyszabású konfliktust akadályozott meg, amely orosz területen bontakozott volna ki. Leszögezte, hogy a “hadművelet” minden kitűzött célját teljesíteni fogják, hogy történelmi távlatban biztosítsák a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei “népköztársaság”, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt “orosz Krím” és egész Oroszország biztonságát.

Az elnök szerint az Oroszország feltartóztatására törekvő erők szerint a hatalmas országnak pusztán a létezése is fenyegetést jelent rájuk nézve, ezért az Oroszországgal való közvetlen összecsapás felé, a Krím és a Donyec-medence elleni katonai támadást felé sodorták Ukrajnát, amelyet szerinte a Moszkvával szemben ellenséges országok “ellen-Oroszországgá” alakították át, és amelynek mai doktrinális dokumentumai tartalmazzák ezeket a célokat.

“A közelmúlt eseményeinek egész folyamata, beleértve a kijevi rezsim azon igényét, hogy atomfegyverek birtokába jusson, a nyugati biológiai laboratóriumok hálózatának ukrán területen való telepítését, a legmodernebb fegyverek folyamatos Ukrajnába szállítását, megerősíti, hogy a reakciónk ezekre a cinikus tervekre helyes és időszerű volt” – mondta Putyin. Putyin emellett megjegyezte, hogy az Oroszország gazdasági megfojtására tett nyugati kísérlet szerinte kudarcot vallott. Az elnök az ország belső piaca stabilitásának biztosítása mellett az ipari szuverenitás megerősítésére buzdított. Azt ígérte, hogy az Oroszországi Föderáció az elszigetelésére irányuló kísérletekre nagyobb üzleti szabadsággal és az őszinte partnerségre való nyitottsággal, a tulajdonosok és a jóhiszemű befektetők tiszteletével és megbízható védelmével fog válaszolni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerdán az eritreai hivatali partnerét, Oszman Szaleh Mohammedet fogadta Moszkvában, kettőjük közös sajtótájékoztatóján azt mondta, Moszkva “különleges hadművelete” során abból indul ki, hogy a “totalitárius nyomás alatt álló” ukrán népnek magának kell meghatároznia a jövőjét, mivel belefáradt abba, hogy “a kijevi rezsim” miatt idegen irányítás alatt áll. Lavrov szerint az ukránok szenvednek a hazájuk militarizálódástól, a neonácik dominanciájától az ország katonai és rendvédelmi intézményeiben, valamint attól hogy a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormány olyan törvényeket fogad el, amelyek szerinte “következetesen kiirtják az orosz nyelvet, kultúrát és oktatást”, és amelyek “a nácizmus elméletét és gyakorlatát ösztönzik”. (MTI)

2022.04.27. 10.00
A Gazprom leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül – erősítette meg szerdai közleményében az orosz gázipari holding.

“A Gazprom Export értesítette a Bulgargaz és a PGNiG vállalatot a gázszállítások április 27-től kezdődő felfüggesztéséről és a (Vlagyimir Putyin orosz elnök által kiadott) rendelet által meghatározott rend szerinti kifizetésig” – közölte a Gazprom, hozzátéve, hogy a Gazprom Export az április 26-i munkanap végéig nem kapott fizetést ezektől a vállalatoktól az áprilisi gázszállításokért. A Gazprom emlékeztetett arra is, hogy Bulgária és Lengyelország tranzitország, így ha az orosz gáz harmadik országokba irányuló tranzitmennyiségéből jogosulatlanul kivesznek, a tranzitszállítások ezzel a mennyiséggel csökkennek. A TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy a hír hatására a gáz ára Európában 21 százalékkal ugrott meg, meghaladva az ezer köbméterenkénti 1370 dollárt.

Putyin elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket “kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót.

A Gazprom kedden értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket. Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel. Varsó közölte: megtalálta a módját annak, hogy ne használjon többé orosz földgázt, mivel cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államokból és Katarból, valamint Norvégiából is importál.

MTI

hirdetés