Nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg csütörtökön Berlinben.

A NATO főtitkára a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy az észak-atlanti szövetség nem hagyja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „belerángassa a háborúba”, de nem is engedheti meg, hogy az ukrán lakosságot „fagyhalálba” rakétázó Oroszország győzzön. „Putyin győzelme arra bátorítana más autoriter vezetőket, hogy hasonló eszközökkel próbálják elérni céljaikat, ami veszélyesebbé tenné a világot, és mindannyian sérülékenyebbé válnánk” – mondta Jens Stoltenberg. Ezért a NATO feladata Ukrajna támogatása és annak megakadályozása, hogy a háború átterjedjen más országokra – tette hozzá. Mint mondta, ennek a támogatásnak „ára van”, amit az energia és az élelmiszerek drágulása is mutat, de „míg mi pénzzel, az ukránok az életükkel fizetnek” a nemzetközi joggal ellentétes orosz támadás elhárításáért.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy „Oroszország nem tudja, és nem is fogja megnyerni a háborút”, Németország pedig Ukrajna támogatása mellett a NATO területének védelméért is mindent megtesz. Védelmi képességeinek fejlesztése révén az idei 14 ezer után jövőre már 16 ezer, 2025-ben pedig már 30 ezer katonával járul hozzá a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású haderejéhez.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország Patriot rakétavédelmi rendszerrel támogatná a NATO-szövetséges Lengyelország légvédelmének megerősítését, Varsó viszont azt sürgeti, hogy inkább Ukrajnának segítsenek az amerikai gyártmányú rendszerrel, Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a német kezdeményezést, és elmondta, hogy még nem értek véget a tárgyalások róla.
Olaf Scholz kijelentette, hogy a német ajánlat továbbra is érvényes, és tartalma „változatlan”.

Jens Stoltenberg üdvözölte azt a német-norvég kezdeményezést is, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat földgázvezetékek elleni támadásra válaszul a NATO közreműködésével erősítsék meg a tengerek alatti kritikus infrastruktúra védelmét. Mint mondta, ezek az energiaszállító vezetékek és távközlési kábelek a szövetségi tagállamainak működéséhez létfontosságú „ütőerek”, és biztonságukat erősítené a NATO szervezeti keretébe tagozódó új koordinációs központ.

Arra a kérdésre, hogy helyesnek tartja-e egy kínai állami óriásvállalat, a Cosco tulajdonszerzését Németország és egész Európa egyik legnagyobb kereskedelmi centrumában, a hamburgi tengeri kikötőben, Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy „Kína nem ellenfél a NATO számára”. Kifejtette: Kína ugyan „a biztonságunkat, az érdekeinket és az értékeinket tekintve kihívást jelent”, de a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatokat fenn kell tartani. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a gazdasági kapcsolatok „függőségek és sérülékenységek” kialakulásához vezethetnek, de a szövetség minden egyes tagországának önállóan kell „megtalálnia az egyensúlyt”.

MTI