Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes és a NATO érdekét szolgálja – jelentette ki Jens Stoltenberg szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).
A NATO főtitkára a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást. Ezért „meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”. Ugyanakkor egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.
Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja – fejtette ki Jens Stoltenberg.
Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”.
Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy – fejtette ki a NATO főtitkára.
Hozzátette: az ukrajnai háború révén Európa megtanulhatta, milyen veszélyekkel jár „a túlzott függőség az autoriter rezsimektől”, hiszen az orosz import magas aránya a földgázfelhasználásában sebezhetővé tette. A Kínával folytatott kapcsolatokban nem szabad újra elkövetni ezt a hibát – mondta.
Az ukrajnai háború egy további tanulsága, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti együttműködést és a NATO-t, mert a szövetség nélkül nincs biztonság Európában – fejtette ki Jens Stoltenberg. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban hozzátette: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország.
MTI
