A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az utóbbi években növekedésnek indult a kuvikok állománya. Idén több a mezei pocok a térségben, ez is hozzájárul a költések sikerességéhez.
A kuvik az egyik legkisebb testű bagolyfajunk. Testhossza 21-23 cm, szárnyfesztávolsága 54-58 cm, testtömege mindössze 140-245 gramm. Zömök testű, a méretéhez képest nagy, lapos fejjel. Felsőteste és feje barna színű, fehér pettyekkel tarkított, alsóteste fehéres, hosszanti barna csíkokkal. Fehér szemsávja szigorú tekintetet kölcsönöz ennek az egyébként igen hasznos madárnak.
Ez is érdekelheti
Drogügyletből fenyegetés: egy 17 éves fiú és társai rendőrségi őrizetbenA faj elterjedési területe meglehetősen nagy: Eurázsia jelentős része, egészen a koreai félszigetig, valamint Észak-Afrika. Tíz alfaja ismert. Magyarországon állandó, télen is a költőhelyek közelében marad. Kedveli a nyílt mezőgazdasági területeket, a tanyavilágot, gazdasági épületek környékét, de az urbanizált terület sem ismeretlen számára, az alföldi falvakban, városokban is előfordul. A zárt erdőségeket kerüli.
Faodvakban, különböző üregekben, ólak, istállók, épületek tetőszerkezeteiben és mesterséges odúkban is költ. A fészekalja általában 3-5 tojásból áll, melyeken csak a tojó kotlik. A fiókák 25-29 nap után kelnek ki, és 4 hét után hagyják el a fészket. Tápláléka rendkívül sokszínű, Közép-és Nyugat-Európában 25 kisemlős- és 60 madárfajt mutattak ki a táplálékmaradványok alapján. Hazánkban elsősorban apró rágcsálókat, nagyobb testű rovarokat, de kisebb részben kistestű madarakat és hüllőket is fogyaszt. Elsősorban éjjel és a szürkületi zónában vadászik, de a többi bagolyfajhoz képest gyakrabban kutat zsákmány után nappal is.
Már az ókorban is nagy tiszteletnek örvendett, főleg a görög, római és a szkíta kultúrákban. Tudományos neve is erre utal, amit Pallasz Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapott.
A Dél-Alföldön – így a Kis-sárréten is -, a múlt század végén jelentősen csökkent az állománya, de az utóbbi években ismét növekedésnek indult. Ez egyebek mellett annak is köszönhető, hogy nőtt az állattartó telepek, külterjes gazdaságok száma, illetve a településeken, főleg a falvakban egyre több a nyugalmas tetőtér, padlás. A mesterséges odúk kihelyezése, s az idei évben a mezei pockok emelkedő száma is hozzájárult az állomány növekedéséhez – írja honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.
Hozzáteszik, a Kis-Sárréten a kuvik előszeretettel elfoglalja a szalakóták számára kirakott odúkat is, ebben az évben hat ilyen odúban költenek. Speciális kuvik odúban szintén nevelkedik egy család. A térség településein is egyre gyakrabban látni a kéményeken ücsörögve, és éjszakánként hallhatjuk jellegzetes kiáltását.