Ursula Von der Leyen: Oroszország felelőssége a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása

Oroszország felelőssége a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása, ha ez nem történik meg, globális élelmiszerválsággal kell számolnunk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A kétnapos EU-ENSZ magas szintű párbeszéd első napját zárva az elnök emlékeztetett: szolidaritási folyosók lehetővé tették több ezer tonna gabona és mezőgazdasági termék elszállítását Ukrajnából az Európai Unión keresztül a világ többi részébe. „Most is nagyon szorosan, kéz a kézben dolgozunk azon, hogy gabonát és egyéb élelmiszereket juttassunk el azokhoz, akiknek nagy szükségük van rá. Most Vlagyimir Putyin orosz elnökön a sor, a világ most rá figyel ebben a kérdésben” – emelte ki.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az EU támogatja Volodomir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, mert „az pontosan az ENSZ Alapokmányának elvein alapul, és minden egyes szava az ENSZ határozataiból származik.” Mint mondta, az ENSZ-szel együtt azon dolgozik az EU, hogy ennek széles körű nemzetközi támogatást szerezzen.

A találkozó napirendjét taglalva az elnök elmondta, hogy a novemberi COP28 klímacsúcs előkészítéseként tárgyalnak majd a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó globális célok meghatározásáról. Mint mondta, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában még mindig tapasztalható hatalmas hiányt nem lehet csak az államháztartásból pótolni, szükség van a magánszektor hozzájárulására is.

Von der Leyen a pénteken megvitatásra kerülő témák között említette továbbá a globális digitális átmenetnek és a mesterséges intelligencia növekvő erejének kezelését. „A mesterséges intelligencia forradalom, amely óriási gazdasági és társadalmi hatással jár világszerte. Egyfelől minden kétséget kizáróan ki kell használnunk a benne rejlő lehetőségeket, mert növelheti a jólétet. Másrészt nagyon ébernek kell lennünk, ha például az információmanipulációt, a külföldi beavatkozásokat nézzük – fogalmazott.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a mostani időszakot a nemzetközi együttműködés alapjait érintő kihívások határozzák meg: az ukrajnai háború, a klímaváltozás, valamint a koronajárvány utáni gazdasági fellendülés tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket. „Ilyenkor a multilateralizmus minden eddiginél fontosabb a béke megteremtéséhez, a bolygó védelméhez, az éhínség leküzdéséhez, az új technológiák védőkorlátjainak kiépítéséhez” – hangsúlyozta.

Guterres felhívta a figyelmet arra, hogy a világ mind jobban többpólusúvá válik, ez pedig fokozott együttműködési formákat és a nemzetközi jogon alapuló többoldalú kormányzást tesz szükségessé. Véleménye szerint az Európai Unió ennek az új globális rendnek az egyik alapvető pillére kell, hogy legyen. Rámutatott, hogy a globális kihívások kezelése végett át kell alakítani a globális pénzügyi rendszert, hogy az mindenki számára működjön, és betöltse globális védőhálószerepét.

Az éghajlatvédelem terén az ENSZ-főtitkár egy olyan éghajlati szolidaritási egyezség megkötésére szólított fel, amelyben a nagy szennyezők további erőfeszítéseket tesznek a kibocsátás csökkentésére, a tagállamok pedig pénzügyi és technikai forrásokat mozgósítanak a feltörekvő gazdaságok támogatására. Guterres sürgős nemzetközi fellépést sürgetett az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia terén. „A kormányoknak, a regionális szervezeteknek, a magánszektornak és a civil társadalomnak össze kell fogniuk, hogy közös nyomon követési és irányítási eszközöket hozzanak létre annak érdekében, hogy technológia az emberi jogokat és a közös javakat szolgálja” – húzta alá.

MTI