A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint jelentős előrelépést ért el az elmúlt néhány évben a magyar sertéstenyésztés. Bár az állomány az európai trendhez hasonlóan visszaesett, a csökkenés mögött részben a hatékonyság növelése áll.

hirdetés

Az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében a NAK ismertette, hogy Magyarországon az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022. vége, 2023. eleje hozta el a mélypontot. Az idén ősszel azonban már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány.

hirdetés

A telepi beruházásoknak köszönhetően az elmúlt pár hónapban 6-8 ezer új kocaférőhely jött létre az országban. Az elmúlt két évben összességében mintegy 20 ezerrel csökkent a hazai kocalétszám. Ám a visszaesés részben a hatékonyságnövelő intézkedéseknek tudható be. A telepi beruházásoknak és a magasabb állategészségügyi státusznak köszönhetően az egy kocára jutó élve született malacszám 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben. Ez komoly előrelépés a hatékony termelésben – írták a közleményben.

A kamara hangsúlyozta, a jövő szempontjából ígéretes, hogy a jövő évben elindulnak a KAP Stratégiai Terv pályázatai. Remélhetőleg a hazai sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak majd elindulni a pályázatokon. Miközben a szántóföldi növénytermesztésben komoly gondot jelent a terményárak drasztikus csökkenése, az állattartóknak könnyebbség, hogy a múlt évi drasztikusan magas takarmányárakkal szemben az idén már olcsóbban tudnak hozzájutni a takarmányokhoz.

A közleményben rámutattak arra, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízó állatjóléti támogatás 2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki. Az agrárkamara közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az amerikai és a brazil sertéskibocsátás növekszik, az uniós termelőknek egyre szigorúbb környezeti és állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon. Mindez az uniós sertéságazat térvesztését vetíti előre.

MTI