Szigorítja a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezését a kormány és áttekinti a gyermekvédelmi jogszabályokat és ahol lehet, észszerű szigorítások várhatók – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely értékelése szerint Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter példamutató módon vállalta a felelősséget abban a kegyelmi ügyben, amely az elmúlt két hétben meghatározta a magyar nyilvánosságot. A miniszter elmondta, a kormány Novák Katalin és Varga Judit lemondása után szerdán ülésezett először és ez volt az első lehetőség, hogy levonja a politikai következtetéseket abból az ügyből, amely az elmúlt két hétben meghatározta a magyar nyilvánosságot.
Gulyás Gergely azt mondta, az elmúlt 14 évben a magyar kormány „egyedülállóan nagy hangsúlyt” fektetett a családok támogatására és a gyermekek védelmére.
A kormány mindenkinél nagyobb arányban támogatta a családokat, bevezette a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a babaváró támogatást, a falusi csokot, adókedvezményeket biztosított a gyermekes családoknak és teljes adómentességet a legalább négy gyermeket vállaló nőknek. Megduplázták a bölcsődei férőhelyeket, óvodafejlesztési programot indítottak
– sorolta az intézkedéseket.
Közölte, a kormánytöbbség elfogadta Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét, a pedofíliára vonatkozó büntetőjogi szabályozást szintén a konzervatív, jobboldali kormánytöbbség szigorította. Külön pedofilnyilvántartást hoztak létre az elkövetők börtönbüntetés utáni nyomon követhetősége érdekében, a szigorú gyermekvédelmi törvényt népszavazáson is megvédte a kormány – tette hozzá.
Úgy folytatta, a családpolitikáért a legtöbbet éppen Novák Katalin tette 2014 után és Varga Juditnak is meghatározó szerepe volt a büntető törvénykönyv szigorításában és a családvédelmi törvény elfogadásában, magyar és nemzetközi színtéren történő megvédésében.
Ezért is érthető, hogy a magyar társadalom jelentős része meglepetten és értetlenül állt a kegyelmi döntés előtt. Ebben az ügyben az történt, aminek ilyenkor elkerülhetetlenül történnie kell: a köztársasági elnök és a korábbi igazságügyi miniszter példamutató módon vállalta a felelősséget, lemondtak és visszavonultak közéleti megbízatásaikból
– tette hozzá. A tárcavezető közölte, a kormánynak a legfontosabb, hogy a jövőbe tekintsen.
Elmondta, a kegyelmi ügy kirobbanása után nyújtotta be a miniszterelnök az alaptörvény-módosítást, amely világossá teszi, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén „nincs kegyelem”. Gulyás Gergely közölte, fontosnak tartják, hogy a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezési kritériumai sokkal szigorúbbak legyenek. Elmondta, a kinevezési feltételeket 2017-ben a kormány már szigorította, de fontosnak tartják, hogy ezt követően a kinevezés előtt pszichológiai alkalmassági vizsgálat, kiterjesztett megbízhatósági vizsgálat és környezettanulmány is rendelkezésre álljon.
Át kell tekinteni a gyermekvédelmi jogszabályokat is és ahol lehet, az észszerű szigorítást a kormány támogatja
– közölte.
Úgy fogalmazott, örülnek annak, hogy a negatívumokban is lehet valami jót találni. Ez pedig az, hogy azok, akik eddig támadták a gyermekvédelmi intézkedéseket, most a gyermekvédelem apostolaiként tüntetik fel magukat, ami lehetőséget ad arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyek eddig megosztották a bal- és a jobboldalt, most konszenzus legyen – mondta.
A köztársasági elnök lemondását a parlamentnek el kell fogadnia, ez február 26-án meg fog történni, ezt követően 30 napon belül bármikor meg lehet választani az új államfőt; a képviselők egyötöde jelölhet köztársasági elnököt
– ismertette Gulyás Gergely kérdésre válaszolva. A közvetlen köztársaságielnök-választásra vonatkozó kérdésre kijelentette: az államfő választásának módja biztosan nem változik. Jelezte: van egy világos, alkotmányos rend 1990 óta Magyarországon, ennek megfelelően választották eddig is a köztársasági elnököt. Szerinte a baloldalnak a választás módjával akkor van baja, ha az Országgyűlésben nem ő van többségben.
Arra a kérdésre, tervezi-e kivizsgálni a kormány, hogy ki terjesztette fel két díjra is a később pedofília miatt elítélt bicskei gyermekotthon igazgatóját, illetve kegyelemre K. Endre igazgató-helyettest, azt mondta: ezek a vizsgálatok többnyire a sajtó segítségével lefolytak. Hozzátette: ezekre a kitüntetésekre akkor került sor, amikor nem volt ismert az, hogy ilyen bűncselekményeket követtek el. Tarlós István még hivatalban lévő főpolgármester volt, amikor a díj visszavonására tett javaslatot, azt viszont már az új közgyűlés tudta elfogadni.
Jelezte azt is: a jelenlegi főpolgármester is megszavazta ezt a kitüntetést, de ezért különösebben őt sem vádolná, hiszen személyesen nem várható egy főpolgármestertől vagy polgármesterektől, illetve a fővárosi közgyűlés tagjaitól, hogy ellátogassanak minden fővárosi intézménybe. A felterjesztőnél kell a hibát keresni, tehát a szociális részlegen – tette hozzá.
Arról, hogy Balog Zoltán református püspöknek le kell-e mondania a kegyelmi ügy miatt, azt válaszolta: ez a református egyház belügye. Hangsúlyozta: természetesen mindig lehet firtatni, hogy ki, milyen tanácsot adott, de úgy gondolja, hogy a felelősség azé, aki a döntést meghozza, és a döntés meghozó Novák Katalin lemondott.
„Tudomásul vettük a köztársasági elnök és a korábbi igazságügyi miniszter döntését” – mondta a miniszter, aki egy másik kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan köztársasági elnök jelöltet találni, akit az ellenzék is támogat. Ennek akadályát Gulyás Gergely nem feltétlenül a személyben, hanem a magyar politikai és közállapotok jelenlegi helyzetében látja.
Azt is mondta, nem zárkózna el a kegyelmi eljárások nyilvánossá tételétől, és úgy gondolja, hogy a mostani esetre tekintettel bárki lesz a köztársasági elnök, minden döntését úgy fogja tekinteni, hogy az nyilvános. Ez is amellett szól – tette hozzá -, hogy akár teljes nyilvánosságot is lehet a döntéseknek biztosítani.
Kérdésre közölte: Orbán Viktor miniszterelnök és ő maga is a sajtóból értesült a K. Endrének adott kegyelemről, a miniszterelnökkel sem Novák Katalin, sem Balog Zoltán nem egyeztetett. Azt is mondta: nem tudja, hogy a kormánytagok közül valaki megkérdezte-e Novák Katalint a kegyelem indokáról.
Felhívta a figyelmet arra is: a kegyelmi kérvény elbírálásánál, most mindenki az ellenjegyzőt, tehát a korábbi igazságügyminisztert is kritika céltáblájává teszi, holott a magyar alkotmányos gyakorlatban, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldal volt hatalmon, az elmúlt 25 évben mindenki minden kegyelmi kérvényt ellenjegyzett. Varga Judit csak a töretlen gyakorlatot folytatta, bár ebben az esetben „jó lett volna szakítani ezzel a gyakorlattal” – fogalmazott. (MTI)
Kilépve a virtuális térből, influenszerek utcára hívták követőiket
A kegyelmibotrány miatt, pénteken 18 órától influenszerek egy csoportja demonstrációt hirdetett a Hősök terére. Pottyondy Edina elmondása szerint az elmúlt napok történései vették rá őket, hogy kilépjenek az online térből, mert elegük van.
„Ami történt, az túlmutat a volt köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter személyén és felelősségén. A legkiszolgáltatottabb, tragikus sorsú gyermekeket hagyta cserben az állam, amikor egy bántalmazó intézményigazgatóra bízta őket. A cserbenhagyás után most el is árulták az áldozatokat. A dühünket, a fájdalmunkat, az együttérzésünket szeretnénk ezúton is kifejezni” – fogalmaz Facebook bejegyzésében Pottyondy Edina humorista.
A tüntetésre létrehozott Facebook eseményen – péntek 17 óra 45 percig – közel 50 ezren jelezték részvételi szándékukat a megmozduláson.
Kiemelt kép: Budapest, 2024. február 16. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. február 16-án. MTI/Bruzák Noémi
(MTI/KHC)